A változtatás lényege, hogy a jövedelemkompenzációt biztosító támogatások a járásokhoz, míg a kiadáskompenzáló segélyek az önkormányzatokhoz kerülnek. Utóbbiak maguk dönthetnek, milyen települési támogatási formákat biztosítanak és milyen összegben.

A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelõs államtitkár egy pénteki budapesti sajtóbeszélgetésen közölte: a kormányzat az önkormányzatoknak úgynevezett rendeletalkotási segédletet küldtek ki, hogy megkönnyítsék számukra a jogalkotást.

Czibere Károly elmondta, az önkormányzatoknak szóló levélben arra is felhívták a figyelmet, melyek azok a segélyezési területek, ahol szükség lehet a támogatási forma rendeleti szintû kidolgozására. Hozzátette: az önkormányzatoknak kötelességük - átmeneti veszélyhelyzet esetére - a krízissegély lehetõségét jogszabályba foglalni.

Tájékoztatása szerint a települések maguk dönthetik el, melyik segélyt milyen összegben határozzák meg. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a településeken - a fõvárosban pedig a kerületekben - március 1-jétõl eltérõ lehet az egyes segélyek összege.

A települési támogatásokhoz, segélyekhez a legtöbb (mintegy 3 ezer) településen az állam forrást biztosít, így az önkormányzat nem hivatkozhat arra, hogy nincs pénze segélyezésre. A legtöbb helyi adóbevételt beszedõ 261 településnek (köztük például az összes budapesti kerületnek) azonban saját forrásból kell megoldania a segélyezést, de a kevésbé gazdag önkormányzatoknak is - az adóbevételük nagyságának függvényében - részt kell vállalniuk a segélyezésbõl.

Az államtitkár tájékoztatása szerint idén az állam több mint 30 milliárd forintot biztosít a településeknek a segélyezésre, és további 5 milliárd forintra pályázhatnak - a Belügyminisztériumhoz - azok az önkormányzatok, amelyeknek elfogyott az e célra rendelkezésre álló keretük.

Az államtitkár a szociális támogatási rendszer átalakítását egyebek mellett azzal indokolta: a szociális biztonságot erõsíti majd, hogy márciustól járási szintre kerül valamennyi jövedelemkompenzáló támogatás, köztük az aktív korúak ellátása, az idõskorúak járadéka, az ápolási díj, a közgyógyellátások, valamint az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság.

A változtatásokkal az a céljuk, hogy a rászorulók átláthatóbb és igazságosabb keretek között juthassanak hozzá az õket megilletõ támogatási formákhoz.
Az államtitkár korábban az MTI-nek arról beszélt, több eddigi támogatás elnevezése megváltozik ugyan, de a szociális támogatásokra fordított állami és önkormányzati források együttes összege nem csökken.

A változtatások szerint szociális támogatásokat márciustól két helyrõl kérhetnek az érintettek: egyrészt a járásoktól, másrészt a helyi önkormányzatoktól (Budapesten mindkettõ kerületi szinten mûködik). A szociális támogatásoknak ennek megfelelõen két formája lesz: a járásoknál az úgynevezett jövedelemkompenzáló, míg az önkormányzatoknál kiadáskompenzáló támogatások igényelhetõk.

A jövedelemkompenzáló támogatás célja, hogy mindenki számára biztosítsanak egyfajta minimumot "a túléléshez", ha nincs más jövedelme. Kiadáskompenzáló támogatást pedig azok kérhetnek, akiknek nehézséget jelent a rezsi vagy más családi kiadás kifizetése.

A járásoktól kérhetõ jövedelemkompenzáló támogatások közé tartozik továbbra is a közgyógyellátás, az ápolási díj, az idõskorúak járadéka. Az önkormányzatoktól két új támogatási forma kerül a járási szintre az aktív korú munkanélküliek ellátásaként. Az egyik a munkaképeseknek nyújtandó foglalkozást helyettesítõ támogatás (fht), míg a másik a nem munkaképeseknek nyújtandó egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (korábbi nevén rendszeres szociális segély).

A közfoglalkoztatásban dolgozók nem kapnak fht-t, de amint kikerülnek onnan, a támogatást újra folyósítják nekik.

A jövedelemkompenzáló támogatásokat márciustól teljes egészében a központi költségvetésbõl finanszírozzák, az önkormányzatoknak ebben már nem lesz szerepük. A jogosultságot ezekhez a támogatásokhoz a járási hatóságok állapítják meg, országosan egységes elvek alapján.

Az önkormányzatoktól kérhetõ kiadáskompenzáló támogatások elnevezése márciustól egységesen "települési támogatás" lesz, ebbe tartoznak majd bele a korábbi átmeneti, családi krízis-, lakásfenntartási- vagy más címen kifizetett segélyek.