Ma Magyarországon 250–300 ezer ember szenved szívelégtelenségben. A szakemberek szerint 2030-ra ez a szám akár 25 százalékkal nõhet. Ahhoz, hogy a szomorú statisztikai adatokon javítani lehessen, nagyon fontos, hogy a betegek megfelelõ szintû ellátásban részesüljenek – erre hívta fel a figyelmet az elmúlt hétvégén a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) a Szívelégtelenség Napokon, Hajdúszoboszlón.
Fokozatosan alakul ki

Magyarországon évente mintegy 30–35 ezer az újonnan diagnosztizált esetek száma. A statisztikai adatok szerint a páciensek egyéves halálozása meghaladja a 25 százalékot. Ugyanakkor 15–25 százalékra tehetõ a korábban szívelégtelenség miatt kórházi felvételre került betegek körében az újabb kórházi kezelés aránya. Minél idõsebb valaki, annál nagyobb az esélye a betegség kialakulására, amely megfelelõ kezelés nélkül fokozatosan romlik, végül halálhoz vezet. A súlyosabb stádiumban a betegek életminõsége nagymértékben megromlik, egyre nehezebben tudják napi tevékenységüket ellátni.

A szívelégtelenség okozta panaszok és tünetek általában fokozatosan alakulnak ki, és az évek alatt súlyosbodnak. Többségében azokat a betegeket érinti, akiknek korábban már ismert szívbetegsége volt.

– A betegség számos kardiológiai kórkép végstádiuma. Ezért érdemes nagy hangsúlyt fektetni a szív- és érrendszeri betegségek megelõzésére, hiszen azok elkerülésével a szívelégtelenség kialakulására sokkal kisebb az esély – hangsúlyozta dr. Nyolczas Noémi, a Szívelégtelenség Napok szervezõje.
Lehetõség a mûszívkezelés

A betegség kezelése, napjainkban meglehetõsen összetett kezelési stratégiát kíván, ami az optimális gyógyszeres kezelésen túl, magában foglalja a különbözõ eszközös kezelési módok alkalmazását, melyek javítják a betegek panaszait, életminõségét, s meghosszabbítják élettartamukat. Azokban az estekben, amikor a betegeknél a gyógyszeres, illetve az eszközös kezelés ellenére továbbra is súlyos panaszok állnak fenn, válogatott esetekben lehetõség van szívtranszplantációra.

Ugyanakkor egyre nagyobb szerepet kap a korábbi, csak a kórházban használatos rövid távon alkalmazott mûszívterápia mellett, a hosszú távú, a beteg otthoni tartózkodását is lehetõvé tevõ mûszívkezelés. Ezzel az eljárással javítható a végstádiumú szívelégtelen betegek esélyei a késõbbi szívátültetésre, de bizonyos esetekben arra is alkalmas, hogy végleges terápiaként szolgáljon, amivel segíti a donorkrízis megoldását is. Világviszonylatban is sikernek számít, hogy Magyarországon megtörtént az elsõ néhány eredményes tartós mûszívterápia alkalmazása.

Mint dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke hangsúlyozza, ahhoz, hogy a fent említett szomorú statisztikai adatokon javítani lehessen, nagyon fontos, hogy a betegek megfelelõ szintû ellátásban részesüljenek, ez azonban – tette hozzá – leghatékonyabban és legmagasabb szakmai színvonalon csak egy jól szervezett gondozási program keretében, az úgynevezett szívelégtelenség ambulanciákon valósítható meg. A gondozás sarkalatos pontja a betegoktatás, amelyet a diagnózis felállítását követõen azonnal meg kell kezdeni, ugyanakkor a beteg gondozása során végig folytatni kell.
Ambulanciák létrehozása

Az elmúlt években az egyetemi klinikákon, kardiológiai centrumokban, számos megyei kórház kardiológiai osztályán alakultak meg szív­elégtelenség ambulanciák, amelybõl egyrészt profitálnak a betegek, akik ezáltal magas szakmai színvonalú ellátáshoz jutnak, ugyanakkor az intézmények, amelyekben csökken a szívelégtelenség miatti a kórházi felvételek egyébként növekvõ számából adódó nyomás. Nem beszélve a finanszírozóról, hiszen az ambulanciák mûködtetésével szignifikánsan csökken a szívelégtelenség következtében a kórházi felvételekbõl származó költség, ami nem kevesebb, mint az egészségügyi költségvetés 1-2 százaléka, ami hazánkban több milliárd forintot jelent.

– A szívelégtelenség a legtöbb szívbetegséghez hasonlóan jól kezelhetõ, jól gyógyítható betegség, van értelme ezzel foglalkozni, hiszen nem szabad elfelejteni, hogy nem kevés minõségben eltöltött életévet nyerhetünk betegeink számára, ha a szívelégtelenségben szenvedõ betegek gondozására is kellõ figyelmet és idõt fordítunk – hívja fel a figyelmet az MKT elnöke.