| Utolsó módosítás: 2015-02-05 09:35:14 |
|
2012. február 3-án reggel 6 órakor állt le 66 év mûködés után a nemzeti légitársaság. Az utolsó járat, az MA745-ös Helsinkibõl 9:45-kor landolt Budapesten. A cég felszámolása azóta sem fejezõdött be, új légitársaság pedig még nem indult helyette.  A leállás közvetlen elõzménye az volt, hogy 2012. január 9-én az Európai Bizottság a Malév számára nyújtott állami támogatás visszafizettetésére szólította fel Magyarországot. Az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testülete megállapította, hogy a nemzeti légitársaság számára 2007 és 2010 között a privatizációval és a visszaállamosítással összefüggésben nyújtott finanszírozás jogellenes állami támogatásnak minõsül, mivel a Malév nem volt képes ilyen finanszírozáshoz jutni a piacról a magyar hatóságok által nyújtott feltételek mellett.
A kormány többször jelezte: elkötelezett a nemzeti légitársaság mellett, majd miután a légicég finanszírozása ellehetetlenült, a kormány a légitársaságot stratégiailag kiemelt jelentõségû gazdálkodó szervezetnek minõsítette. A csõdtörvény szerint a kormányrendelet kihirdetésétõl kezdve a hitelezõk csõdeljárást nem kezdeményezhettek a Malév ellen.
Február 2-án, egy nappal a leállás elõtt, a Fõvárosi Bíróság rendkívüli moratóriumról és rendkívüli vagyonfelügyelõ kirendelésérõl döntött. Másnap reggel 6 órakor sajtóközleményben jelentette be a Malév, hogy a kár minimalizálása érdekében leállt a légitársaság. Limburger Lóránt vezérigazgató azt mondta, a szolgáltató partnerek egyik napról a másikra elkezdték elõre kérni az általuk nyújtott szolgáltatások kifizetését. Ez olyan mértékben gyorsította fel a pénzkiáramlást, hogy tarthatatlanná vált a légitársaság helyzete.
A Malév utolsó járata az MA745-ös Helsinki-Budapest útvonal volt, amelyet egy Boeing 737-es teljesített. A közelkörzeti légiirányítástól a landolás elõtt a pilóta az utolsó Malév járat nevében megköszönte a több évtizednyi közös munkát. A flotta gerincét adó 18 darab Boeing 737 Next Generation gépbõl 14-et, a fekete sereget még aznap este Shannonba, a gépek tulajdonosának, a International Lease Finance Corporation (ILFC) európai bázisára repülték. Budapestrõl a HA-LOB lajstromú 737-7Q8-as szállt fel utolsóként február 17-én; ez a gép volt 2003-ban az elsõ Next Generation Boeing, amely Budapestre érkezett. A kisebb 737-eseket azóta megsemmisítették, a többit a lízingcég más légitársaságoknak adta bérbe.
A Malév leállása elõtt egy másik típus, a Bombardier Q400 Dash 8-as is része volt a flottának, négy szolgált belõlük. A repülõk közül kettõ február 10-én repült Torp-Sandefjordba, egy akkor még Innsbruckban volt javításon. A leállás elõtt szolgálatban lévõ flotta utolsó gépét, amely szintén egy Q400-as volt, Leposa Attila és Leposa Edina - apa és lánya - repülte Torpba.
Mára egyetlen Malév-festésû gép maradt a repülõtéren: a Malév Express színeiben repülõ CRJ200-as, amelyre folyamatosan próbál a felszámoló Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Zrt. vevõt találni. Egy másik típus, a hosszú távú járatokat teljesítõ Boeing 767-200-as is az elõtéren volt a leállás után, de új tulajdonosa kiszereltette belõle az összes értékesíthetõ mûszert, majd hajtómûvek, orrkúp és függõleges vezérsík nélkül átvontatták az irányító torony mögötti füves területre.
Bár Orbán Viktor miniszterelnök február 3-án azt mondta, nem lehetetlen az újraindulás, azóta nem jött létre újabb nemzeti légitársaság, noha civil kezdeményezések voltak erre. Sólyam Hungarian Airways néven indított légitársaságot Vágó József két üzlettársával, Lucsik Jánossal és Hurtyák Róberttel együtt. A tervekben szélestörzsû gépek is szerepeltek, a légitársaság soha nem szállított utasokat. Budapestre érkezett egy általuk bérelt Boeing 737-500-as 2013. augusztus 18-án a Sólyom színeiben, de nem sokkal késõbb a gép visszarepült Írországba és azóta sem indult el a társaság egyetlen gépe sem.
A Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi közlése szerint a légitársaság a központi költségvetés bevételeihez közvetlen és közvetett módon évi mintegy 70 milliárd forinttal járult hozzá. Döntõ részben külföldrõl származó árbevételei miatt az ország egyik legjelentõsebb exportõre, a Budapest Airport forgalmának 40 százalékát biztosította. A Malév közel 3 millió utast szállított évente 23 ezer járatpáron és 45 városba repült közvetlenül.
A Malév felszámolása 2014 december végével sem ért véget, legutóbb június végéig hosszabbította meg a bíróság a felszámolás határidejét. A felszámolási eljárás során az egykori alkalmazottaknak idáig összesen bruttó 3,6 milliárd forintot fizettek ki, melynek forrását a bérgarancia-alap, illetve a saját értékesítésekbõl és követelésbehajtásokból befolyt bevétel képezte. A dolgozói követelések kifizetettsége átlagban elérte az 50 százalékot. Továbbra is értékesítésre vár a HA-LNA lajstromjelû, Bombardier CRJ200ER típusú repülõgép, a korábbi sajtóhírek szerint a 15 ezer órát repült gépért a felszámoló 3,6 millió dollárt, azaz 817 millió forintot kért.
Az állam tárgyalna egy új magyar légitársaságról
A kormány változatlanul nyitott a tárgyalásokra minden komoly érdeklõdõvel, tõkeerõs szakmai és külsõ befektetõvel egy új hazai légitársaság megalapításáról, amelyben kisebbségi tulajdonosként akár a magyar állam is részt vállalhatna - közölte a szaktárca a Napi Gazdasággal. A fejlesztési tárca álláspontja szerint a piaci helyzet lehetõvé teszi, hogy a szükséges indulótõkét biztosítani képes, fenntartható üzemeltetési modellel rendelkezõ üzleti partner sikeresen kísérelhesse meg egy magyar érdekeltségû légitársaság elindítását. A szakértõ nem látja ilyen optimistán a helyzetet.
A kormány változatlanul nyitott a tárgyalásokra minden komoly érdeklõdõvel, tõkeerõs szakmai és külsõ befektetõvel egy új hazai légitársaság megalapításáról, amelyben kisebbségi tulajdonosként akár a magyar állam is részt vállalhatna − válaszolta a Napi Gazdaságnak a fejlesztési tárca annak kapcsán, hogy épp három évvel ezelõtt állt le a Malév.
Egy új cég elõtt több, jelenleg piaci résként jelentkezõ lehetõség is nyitva áll: például a tranzitforgalom vagy egyes közvetlen desztinációk (Nyugat-Balkán, Erdély, Észak-Amerika, Távol-Kelet). Az új magyar fuvarozó üzemelési modelljének alapját− a hiányzó összeköttetések megteremtése mellett − esetleg a nyugat-európai gyûjtõ-elosztó bázissal rendelkezõ légitársaságok járataira vagy hálózatára való ráhordás is képezhetné − tette hozzá a minisztérium.
Magyarország számos határozott elõnyt jelentõ adottságot, piaci tényezõt, meglévõ értéket és lehetõséget tud felkínálni a befektetõknek. Ezek közé tartozik például Budapest gyûjtõ-elosztó funkció betöltésére alkalmas földrajzi elhelyezkedése és az európai viszonylatban is jó infrastruktúrával és szabad kapacitásokkal rendelkezõ Liszt Ferenc Nemzetközi Repülõtér − válaszolta a minisztérium.
Az Európai Bizottság 2012 elején hozott döntése szerint az állami vagyon szerepe nem lehet meghatározó, és az állam vállalkozói szerepvállalása kizárólag üzleti alapon történhet egy új nemzeti légitársaságban. Így a lehetõségek erõsen korlátozottak, egy új vállalat megalapítása kizárólag állami forrásokból nem finanszírozható, szükség van egy budapesti székhelyû társaság létrehozása, mûködtetése iránt komolyan érdeklõdõ, megbízható pénzügyi vagy szakmai befektetõre. A helyzet az elmúlt évekhez képest ma már több szempontból kedvezõbb: a légiipar és a légiközlekedési piac felívelõben van, egymás után szállnak be arab és ázsiai befektetõk a kelet-európai és balkáni légitársaságokba. A javuló körülmények jó alapot teremthetnek ahhoz, hogy egy versenyképes piaci stratégiával, fenntartható üzemeltetési modellel rendelkezõ, a szükséges indulótõkét biztosítani képes üzleti partner sikeresen kísérelhesse meg egy magyar érdekeltségû légitársaság elindítását − emelte ki a fejlesztési tárca.
Az iparág kilátásai sokat javultak az elmúlt idõben − például érzékelhetõen csökkent az üzemanyag ára − , de egy jelentõs méretû, budapesti központú légitársaság elindításának esélye csekély − mondta a Capitol Consulting Group ügyvezetõ partnere. Turi Ferenc szerint egy ilyen társaság felépítéséhez több milliárd forint szükséges, ráadásul a budapesti piac is telített, mind a diszkont-, mind a hagyományos légitársaságok szempontjából. Azonban nagy esélye lenne egy cargo légitársaságnak, mert a magyar fõváros ebbõl a szempontból nem megfelelõen kiszolgált.
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
|
| Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé! |
Kedvenc hírek
