Péterfalvi Attila a témában Budapesten tartott nemzetközi konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy a dróntechnológia új minõséget hoz az adatkezelés területén. Utalt arra, hogy a tárgykört részletesen szabályozó törvény elõkészítés alatt áll, és azzal kapcsolatban novemberben már ajánlásokat is megfogalmaztak. Jelezte ugyanakkor, hogy a távirányítású repülõ szerkezetek nem megfelelõ használata jelenleg is minõsülhet bûncselekménynek. A hatóság elnöke a drónok magánszférabeli és adatvédelmi megfontolásairól szóló kétnapos rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy a drónok használata adatkezelési, adatvédelmi kérdéseket vet fel. Ezek a vezetõ nélküli repülõ eszközök az emberek legintimebb magánszférájába behatolva is képesek felvételek készítésére, és alkalmasak követésre, rejtett megfigyelésre is - mondta.

Álláspontja szerint a szabályozás során különbséget kell tenni a drónok állami, kereskedelmi és magáncélú használata között. Az egyre terjedõ új technológia számos lehetõséget nyit meg nemcsak az állami - például katonai, katasztrófavédelmi, mezõgazdasági vagy ipari - célú felhasználásban, de a kereskedelemben is. A drónokat Németországban már a posta is használja.

A jelenlegi magyarországi szabályozás szerint drónokat reptetni csak egyedi - a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal által kiadott - engedélyek alapján lehet, ugyanakkor egyre többen használnak hobbicélra ilyen repülõ eszközöket. Erre utalva arra hívta fel a figyelmet, hogy még magáncélból sem lehet olyan felvételeket készíteni, amelyek az emberi méltóságot sértik, továbbá jelezte azt is: külön oda kell figyelni a kiskorúak védelmére. Álláspontja szerint azért is szükség van a drónokkal kapcsolatos önálló jogi szabályozásra, mert például a közterületi kamerák "statikusak", helyhez kötöttek, azokról az állampolgárokat - figyelmeztetõ táblákon - tájékoztatják, míg a drónok gyorsan tudják a helyüket változtatni, nem csak a közterületekre láthatnak be.


Péterfalvi Attila szerint a drónok puszta jelenléte is befolyásolja a magánszféra sérthetetlenségét, mert már a megfigyeléstõl való félelem is változást idézhet elõ az emberek magatartásában. Ez azt jelenti, hogy a drónokra szerelt adatrögzítõkkel könnyebben meg lehet sérteni az emberek pszichikai és fizikai méltóságát. Véleménye szerint komolyan sérülhet a magánlakás, magánterület zavartalansága, de ennél is fontosabb, hogy ezen eszközök használata negatív hatással lehet olyan alkotmányos jogokra is, mint az egyesülési, gyülekezési szabadság, a vallás-, véleménynyilvánítás szabadsága, vagy a hátrányos megkülönböztetés tilalma.

A szabályozás szükségességérõl szólva kitért arra is, hogy a jelenlegi magyar törvények nem tiltják a polgári bírósági eljárások során a drónokra szerelt adatrögzítõkkel készített felvételek bizonyítékként történõ felhasználását, ez a bíró kompetenciája. A NAIH - novemberben ismertetett - álláspontja szerint a leendõ törvényben érvényesíteni kell azt a garanciális alapelvet, hogy személyes adatot drónnal csak célhoz kötötten és csak meghatározott idõpontra, földrajzi területre, személyi körre kiterjedõen lehet gyûjteni és kezelni. Az adatgyûjtésnek és -kezelésnek meg kell felelnie az arányosság kívánalmának is, vagyis csak a céllal arányos adatkezelés engedhetõ meg.

A hatóság ezért azt javasolta, hogy a születendõ törvényben rögzítsék, a drónokkal megvalósított adatkezelés csak jogszerû célból folytatható, ehhez pedig engedélyezési eljárást tartanának indokoltnak, amelyet a légügyi hatóság folytatna le. A hatóság akkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a jogszabály hatályba lépéséig be kell tartani az információs önrendelkezési jogról szóló törvény rendelkezéseit.


Giovanni Buttarelli európai adatvédelmi biztos is égetõ kérdésnek mondta a drónok, illetve az azokra szerelt adatrögzítõ eszközök használatának adatvédelmi célú szabályozását. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a legtöbb uniós államban jelenleg hiányzik a jogi környezet. Véleménye szerint még mielõtt a drónok piaca teljesen megnyílik, érvényesíteni kellene az adatvédelmi és személyiségvédelmi szempontokat. Arról beszélt, már a tervezésnél is figyelembe kellene venni az adatvédelmi szempontokat, így például azt, hogy a gyártók milyen érzékelõket építenek be a magáncélú drónokba. Az európai légi közlekedési hatóság jelenleg 150 kilogrammnál nehezebb drónok esetén járhat el; az ennél kisebb súlyú eszközökre a nemzeti szabályok vonatkoznak.

Oda kell figyelni arra, hogy a drónok polgári használatának van szociális és gazdasági haszna is, például a munkahelyteremtésben, ezért szerinte az Európai Uniónak támogatnia kell a piac fejlõdését ezen a területen, továbbá létre kell hozni a jogi kereteket uniós szinten. Tájékoztatása szerint eddig 1708-féle különbözõ drónt regisztráltak a világon, és azok közül több mint 500-at Európában gyártanak. Elmondta, a drónokat gyakran a földrõl nem lehet látni, ezért is lehetnek hatékony megfigyelõ eszközök, ez pedig komoly társadalmi, etikai kérdéseket vet fel.

A NAIH szervezésében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika téri épületében csütörtökön kezdõdött kétnapos budapesti nemzetközi konferencián adatvédelmi és alapjogi szakértõk, jogalkotási és jogi szakértõk, légügyi és mûszaki szakértõk, iparági képviselõk, piaci szereplõk, tudományos kutatók és társadalmi szervek képviselõi vesznek részt.