„Vannak helyek a határban, ahol a derékig érõ keréknyom a terepjárón is kifog, ott bizony az egyetlen közlekedési alkalmatosság az évnek ebben a szakában a traktor” – mondta el a Naplónak Polgár József komádi gazda, akit azonban nemcsak ez a probléma foglalkoztat mostanság.
Kár és haszon

A komádi határban jó néhány olyan területet mûvelnek a gazdák, ami távol esik a csatornától, ezért nincs hová elvezetni a vizet. Ahogy õk mondják, kínlódhatnának árokásó géppel, de félõ, hogy a végén több lenne a kár, mint a haszon. – Az csak egy dolog, hogy a felázott talajokon körülményes lesz a tavaszi vetés elõkészítése, egyelõre még ott tartunk, hogy az õsszel vetett búzát is alaposan megtizedelte a belvíz. Nálam például az õszi vetés 25-30 százalékát biztosan kivitte a víz, azzal már nincs mit tenni; kipusztult alatta a fiatal növény – adott számot a jelen helyzetükrõl Polgár gazda, aki szerint legközelebb „ráérne” május végén, június elején esni az esõ. Amikor a dûlõutak állapotára terelõdik szó, egyetlen jelzõ ötlik fel benne, hogy katasztrofális.

Belvízhelyzet a Nagyrábé körüli földeken | Fotó: Matey István (galéria) ©

– Azokat minden tavaszon újra kell csinálni, hiszen helyenként a derékig érõ keréknyom bizony a terepjárón is kifog. A városnak nincs hozzá eszköze, hogy helyrehozza a dûlõutakat, hát csak magunkra hagyatkozhatunk. Persze, tudja, hogy van az?! Az egyik kötelességének érzi, míg a másik a füle botját se mozdítja; viszont az õ gépe is ugyanúgy járni fog rajta, mint az enyém – mondta bosszúsan a komádi gazda.
Slágertéma a víz

Az évnek ebben a szakában a Sárréten igazán „slágertéma” csak a belvíz. Társi László nagyrábéi gazda egyik szeme sír, a másik meg nevet, amikor szóba kerül a téma. Annak örül, hogy amióta az állam a környezõ csatornák kezelõje, azóta rendesen megy le a területrõl a víz, ugyanakkor jó néhány helyen alakultak ki olyan belvízfoltok, amikkel a Tivizig munkatársai sem tudnak mit kezdeni. – Mi itt még mindig az õszi belvíz hagyatékával küszködünk. Hiába a legtöbb helyen csak foltszerû elöntések vannak, arra ez is éppen elég, hogy a táblát egybefüggõen ne tudja az ember kiszántani. A gazdatársaknak napi elfoglaltságot ad, hogy kalákába szervezõdve járják a határt, és engedik le a búzájukról a vizet – engedett betekintést a falusi ember hétköznapjaiba Társi László. További probléma, hogy a felázott talajra az erõgépekkel nem tudnak rámenni. Pedig, akinek például kukoricatarlója van, azt a sok szármaradvány miatt muszáj lenne beszántani. – Elõre tartunk attól, hogy a fejtrágyázást el tudjuk-e végezni idõben, hiszen egyelõre a talajok elõkészítése is problémás – sorolta a nagyrábéi gazda, aki a dûlõutak hallatán csak legyintett, mondván: dûlõutak az õ környékükön tulajdonképpen nincsenek is.

- Petneházi Attila -Többletbõl hiány?
Megyénkben mintegy ötezer hektárnyi földterületet borít belvíz, fõként a Sárréten és a Hortobágyon okozva nehézséget a gazdálkodóknak. Kiss Zoltán, a megyei kormányhivatal földmûvelési igazgatója azt mondta, hogy további jelentõs (a becslések szerint több ezer hektárnyi) területeken teljesen átitatódott a talaj vízzel, késleltetve az aktuális munkákat. „Hólé idén biztosan nem lesz, ami hiányozhat a talajokból. Ami ugyanis ma még többletként mutatkozik, abból könnyen hiány lehet, ha tartósan melegszik az idõ és megélénkül a szél” – véli az igazgató.