Az államtitkárság csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: amikor a kormány az akadémiai és gazdasági-stratégiai döntési kompetenciák szétválasztása mellett döntött a felsõoktatási intézményeknél, az ÁSZ által feltárt problémák egy része már ismert volt, hiszen évek óta zajlik az egyetemek és fõiskolák átvilágítása. Az ezen vizsgálatok során feltárt hiányosságok és problémák indokolták a kancellári pozíció kialakítását.

Ezzel a lépéssel a jövõben rektorok és a szenátus kompetenciája elsõsorban az akadémiai és tudományos ügyekre vonatkozó, stratégiai szintû döntések meghozatalára terjed ki, miközben az intézmény gazdálkodásával és napi mûködtetésével kapcsolatos jogkörök a kancellár hatáskörébe tartoznak - fejtették ki.

A kancellári rendszer bevezetésével emellett megvalósult a kormány azon szándéka is, hogy a fenntartó - vagyis a társadalom - érdekei megjelenjenek az intézmények irányításában.

A kancellárok hivatalba lépése óta eltelt három hónap alatt máris látszanak az új intézményirányítási rendszer eredményei, az intézmények gazdaságosabban és hatékonyabban mûködnek.

Mindemellett vannak olyan felsõoktatási intézmények, ahol a vezetés megfelelõ szakmai hozzáállása, a motiváció és a tudás jól mûködõ rendszert eredményezett, és a vizsgálatok nem tártak fel gazdálkodással kapcsolatos hiányosságokat - közölték.

Domokos László, az ÁSZ elnöke keddi budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: komoly hiányosságokat, "a korrupció esélyét növelõ jelenségeket" állapított meg felsõoktatási intézményeknél az Állami Számvevõszék (ÁSZ) a 2009-13-as idõszakra vonatkozó ellenõrzés során. Kifejtette, hogy az összesen ellenõrzött harminc intézmény mintegy felénél valamilyen hatósági eljárás van folyamatban az ÁSZ jelzése alapján. Tíz intézménynél több eset is elõfordult. Közbeszerzési eljárásban nyolc ügy merült fel, és hét felsõoktatási intézmény érintett - sorolta.