Ugyanakkor egy másfél évvel ezelõtti hasonló bûnügy már bírósági szakaszba lépett, ahol a rendõrséget egy szerencsés fényképfelvétel vezette nyomra: ezen az elkövetõk és egy másik elpusztított parlagi sas is azonosítható volt. A vádlottak tárgyalása a héten kezdõdik, és a természetvédõk nagy várakozással tekintenek a leendõ ítélet elé.

Remény és fajtársa februári esete elõtt másfél évvel pusztult el bizonyítottan parlagi sas Magyarországon mérgezés miatt. 2013 szeptemberében Jász-Nagykun-Szolnok megyében egy tetemet a madáron lévõ jeladó adatai alapján találtak meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) természetvédelmi õrei. A terület átvizsgálása során mérgezett csalétkekre és egy megmérgezett barna rétihéja tetemére lelt a HNPI Természetvédelmi Õrszolgálata és az MME kutyás keresõegysége. Falcót, Közép-Európa egyetlen méreg- és tetemkeresõ kutyáját, pont az ilyen mérgezéses esetek felderítésére képezték ki az Európai Unió által támogatott HELICON Life+ projekt keretében, és így már rögtön az egyik elsõ éles bevetésén segítette a nyomozó szervek munkáját.

Az eset után a Természetvédelmi Õrszolgálat a területre és a területen mozgó ragadozómadarakra irányuló fokozott figyelemének köszönhetõen történt az a szerencsés eset, hogy a helyszínen készült fényképfelvételeken megörökítették a két feltételezett elkövetõt egy átlátszó zsákban levõ parlagi sas tetemmel a csalétek begyûjtése közben. Az esetben a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozása alapján az ügyészség vádat emelt két a területen dolgozó hivatásos vadász ellen. Az eset zárt bírósági tárgyalása a héten kezdõdik.

A mostani eljárást kiemelt figyelemmel kíséri a természetvédõk és „sasbarátok” népes tábora, hiszen közel 200 bizonyított mérgezéses eset után most van esély elõször komoly, precedensértékû ítéletre, amely nagyban segítheti az ilyen bûncselekmények visszaszorítását. A hazai vadgazdálkodásban egyébként tilos a mérgek használata; a természetvédelmi és bûnüldözési szervezetekkel együttmûködve a vadászati hatóság és a HELICON projektben résztvevõ Országos Magyar Vadászkamara is pont a mérgezések visszaszorításáért dolgozik.

Az MME adatbázisa szerint az elmúlt 10 évben a ragadozók számára szándékosan kihelyezett mérgezett csalétkeknek már 600 védett és fokozottan védett madár esett áldozatul 163 millió Ft természetvédelmi értékben. A 76 parlagi sas mellett 101 rétisas, 13 kerecsensólyom és 362 egerészölyv is szerepel az áldozatok listáján. A kimutatott mérgek hatóanyagát az EU-ban korábban betiltották, így már a tartásuk is bûncselekmény. A csalétekhez való felhasználásuk pedig orvvadászatnak, természetkárosításnak és állatkínzásnak is minõsíthetõ és több éves börtönbüntetéssel sújtható. Nem beszélve arról, hogy ezek az õrizetlenül kihelyezett szerek egy véletlen baleset során vagy az élelmiszerláncba bekerülve az emberekre is halálos veszélyt jelenthetnek.