Megyénk jelentõs területét lefedõen kötött bányászati koncessziós szerzõdést a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) szénhidrogén kutatásra és kitermelésre. A 2014 júniusában közzétett pályázatok eredményeként nemrég aláírt megállapodás szerint a kanadai Vermilion Exploration B.V. Ebes, az O&GD Central Kft. pedig Nádudvar és Újléta térségében dolgozhat.

– A településnevek megjelölése kicsit csalóka, mert valójában egyenként 7-800 négyzetkilométernyi területekrõl van szó, melyeknek jelentõs részén korábban a MOL már kutatott – tudtuk meg dr. Tamaga Ferenctõl, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnökhelyettesétõl. Megjegyezte, a megyében már most is vannak bányászati területek, ún. bányatelkek (például Hosszúpályi, Létavértes, Monostorpályi stb. környékén), ezek a magyar olajcég jogosultságában, s az új koncesszión kívül vannak.
Dr. Tamaga Ferenc ©

– Összefoglaló néven szénhidrogént keresnek majd, ami földgáz vagy kõolaj, esetleg palagáz is lehet. A koncesszió kutatásra és kitermelésre is szól, vagyis sikeres kutatás után kizárólagos jogot szereznek a kitermelésre is. A mérnökök ezúttal a földfelszín alatt 6000 méterig fúrhatnak, a korábbi 2-3000 méterhez képest; ez és az alkalmazott legújabb kutatási módszerek jelenthetnek lehetõséget a koncessziós társaságok számára – magyarázta a szakember.
Gémeskutak mellé fúrótornyok „költözhetnek”

Kutatni csak ott érdemes, ahol valószínûsíthetõ az ásványi nyersanyagok megléte a földben. Nem is „vakon” kezdenek a keresésbe a megyénk területére nemrég koncessziót szerzett cégek; felhasználják a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnál (MBFH) nyilvántartott korábbi vizsgálati adatokat, vagyis tudják, hol voltak eddig fúrások, külszíni mérések, és azok eredményeit is megismerhetik. Ezeket elemzik, újraértelmezik, feldolgozzák és tovább keresnek – és ez még csak a külszíni munka, ami alapján eldöntik, hol végezzenek próbafúrásokat – részletezte Tamaga Ferenc, a MBFH elnökhelyettese.
A koncessziós területeken lévõ fehér részek a MOL bányatelkei ©

– Egy-egy koncessziós területen várhatóan 2-3 fúrást mélyítenek le, ezekben próbatermelést végeznek, s a kutat késõbb majd termelõkúttá építhetik át. Négy évük van keresni, amit indokolt esetben maximum hat évre hosszabbíthatnak meg. Ha ennyi idõ alatt nem találnak szénhidrogént, elvesztik a kutatási jogukat a területen. Bányászattal együtt a törvény elvileg maximum 35 évet biztosít az ilyen projektekre, ezúttal a koncesszió „csak” 20 évre szól, amit egyszer ennek felével lehet meghosszabbítani, tehát legfeljebb 30 évig dolgozhatnak a most elnyert területeken.
Nem olcsó befektetés

A szénhidrogén bányászat igen költséges: a pályázati részvételi és a koncessziós díj megfizetésén felül egy-egy szeizmikus mérés több százmillós nagyságrendû összeget tesz ki, a kutató fúrások több milliárd forintba is kerülhetnek. Amiért mégis megérheti a cégeknek, az, hogy a 20-30 évvel korábbinál sokkal fejlettebb módszerrel dolgoznak (az ún. 2D után 3D-s szeizmikus mérési technológiával) és sokkal pontosabban tudják meghatározni a szénhidrogén elõfordulásokat, amely alapján eldönthetõ, hol érdemes fúrni – mutatott rá az elnökhelyettes, megjegyezve, hogy a bányászati hivatal részérõl is bíznak a keresés sikerében. – Ha a cégek találnak gázt, akkor el kell dönteniük, megéri-e kitermelni. Ezt sok tényezõ befolyásolja, a termelési technológia és a szállítási infrastruktúra mellett fontos szempont lehet a gáz összetétele (természetes szennyezettsége) is – mondta.
Mesterséges rengések

Amennyiben kitermelésre kerül sor, az állam a tulajdonában lévõ ásványi nyersanyag ellenértékéért jelentõs bányajáradék bevételre tehet szert, amely a jelenlegi törvényi szabályozás szerint a kitermelt anyag értékének legalább 16 százaléka. A lakosok szintén profitálhatnak, mert bár „Jockey Ewingok” nem lesznek (ami a földben van, az nálunk az államé), a települések, melyek közigazgatási körzetében a termelés folyik, iparûzési adóhoz jutnak, kisebb számban munkahelyek is létrejöhetnek, továbbá elõfordulhat, hogy ingatlanterületet vagy ingatlan igénybevételi jogosultságot kell vásárolniuk a bányászatot végzõ cégeknek – vette számba az elõnyöket Tamaga Ferenc.
Fotó: Derencsényi István ©

Mindezért cserébe nem kell kellemetlenségeket elviselniük a polgároknak: a munkálatokból nemigen érzékelnek semmit, még a keresés során keltett szeizmikus rezgések sem zavaróak. A technika fejlõdése ma már lehetõvé teszi, hogy egy-egy védendõ objektum érintetlen hagyása mellett, az alatta lévõ olajhoz vagy gázhoz ún. ferdített fúrásokkal is hozzá lehessen férni. A fúrások során keletkezõ üzemzavarok (pl. gázkitörés) megelõzésére ma már nagyon szigorú szabályok vannak, de ezeket a fúrásokat egyébként is lakott területen kívül lehet csak végezni – nyugtat meg a szakember.

HBN-SzTPalagázt csak engedéllyel
A hagyományos módszerrel bányászható gáz vagy olaj a kõzetben hatalmas üregekben tárolódik, a palagáz vagy palaolaj viszont benne a kõzetben, annak szemcséihez tapadva. Ezek kitermelése során megrepesztik a kõzetet, hogy mind nagyobb felületen férhessenek hozzá az értékes ásványi anyaghoz. A jelenlegi magyar jogszabályok a palagáz kitermelését nem tiltják. Most készül a jogharmonizáció az uniós szabályokhoz igazodva, melyek az EU nagy részében szintén nem tiltják ezt a bányászati módot. Egyelõre azonban palagáz kitermelésére Magyarországon külön engedélyt kell kérni, amit sok tényezõtõl függõen adnak meg – a közelmúltban egy bányászati cég kapott ilyen engedélyt.