L. Simon László szerint az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a nagyberuházásokra alkalmazott régészeti szabályozások a megelõzõ régészeti munkálatok gyorsítása és hatékonysága érdekében átgondolásra és felülvizsgálatra szorulnak.

Hatékonyabb modellre volt szükség, amely biztosíthatja a régészeti feladatellátás gyorsaságát. A kulturális örökség védelmérõl szóló törvény módosításával a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feladatellátás szabályai átláthatóbbá, egyértelmûbbé váltak mind a beruházó, mind a feladatellátásban részt vevõ intézmények számára - hangsúlyozta.

A törvény régészeti örökséggel kapcsolatos elõírásainak részletszabályait szerdától egységes szerkezetben új kormányrendelet tartalmazza, emellett kihirdették a régészeti lelõhely és a mûemléki érték nyilvántartásának és védetté nyilvánításának, valamint a régészeti lelõhely és a lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól, továbbá a nagyberuházást megelõzõ régészeti feltárás végzésére jogosult intézmények és a feltárásban alvállalkozóként részt vevõ szervezetek akkreditálásának szabályairól és eljárásrendjérõl szóló miniszteri rendeleteket.

Ezzel a végrehajtási utasítások olyan rendszerét lehetett kialakítani, amely mentes az ismétlésektõl, a jogalkalmazók számára átláthatóbb, így elõsegíti a jogkövetõ magatartást, egyúttal kódexszerûen közli a régészeti örökség védelmével kapcsolatos követelményeket, valamint a hatósági eljárások szabályait - hangsúlyozta az államtitkár.

L. Simon László szerint ezzel a régészeti feltárások olcsóbb és számonkérhetõbb új modellje jött létre, amelynek fontos eleme, hogy a jogszabályok ismét megerõsítik a területiség elvét mind a régészeti feltárások, mind a leletanyag elhelyezése tekintetében. A megelõzõ régészeti feltárásokat a régészeti gyûjtõkörrel rendelkezõ és gyûjtõterületük szerint érintett legközelebbi múzeumok látják el, így a megyei hatókörû múzeumok részvétele csak akkor indokolt, ha a feladatot a városi múzeumok nem tudják ellátni.

Ezzel szemben a kiemelt nemzetgazdasági érdeket képviselõ nagyberuházások régészeti elõkészítése a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ egységes koordinálásában, a kifejezetten az ilyen ásatások elvégzésére akkreditált feltárási jogú intézmények és alvállalkozóként az akkreditált szervezetek által végezhetõ. A miniszteri rendeletben szabályozott akkreditációs eljárás garantálja, hogy a feltáró intézmények valóban rendelkezzenek a hatékony és gyors feltáráshoz szükséges kapacitásokkal, így a munkát azonnal megkezdhessék és a törvény által rögzített határidõben, 30 feltárási nap alatt el is végezhessék - közölte.

A Forster Központ új szerepvállalásával egyablakossá válik a rendszer - emelte ki az államtitkár. Mint hozzátette: az elõzetes régészeti dokumentáció készítésének feladata a Magyar Nemzeti Múzeum 2014. december 31-ével megszûnt Nemzeti Örökségvédelmi Központjától a Forster Központhoz került.

Továbbra is szükséges lesz próbafeltárást végezni, amely a Forster Központ feladata, tehát a nagyberuházások vonatkozásában a beruházó a központtal áll majd kapcsolatban - közölte.

L. Simon László elmondása szerint szûkült a nagyberuházások köre, ugyanakkor a beruházások lebonyolításának könnyítése és gyorsítása érdekében indokolt a nagyberuházások szakaszolása is, így a több megyére átnyúló projektek esetében egyszerûbbé és gyorsabbá válik a feladatellátás: az elõre meghatározott szakaszokon egy idõben, egymástól függetlenül folyhat a feltárás, ami meggyorsítja a kivitelezést.
Az átláthatóság és tervezhetõség érdekében a törvény meghatározta a régészeti feladatellátás költségeit, és a nagyberuházásokhoz költséghatárokat rendelt. Az elõzetes régészeti dokumentáció költsége nem haladhatja meg a beruházás teljes bekerülési költségének 0,35 százalékát. A megelõzõ feltárások költsége a bekerülési összeg legfeljebb egy százalékát teheti ki, mellyel a beruházó felé tételesen el kell számolni. Ugyanakkor eltörölték a megelõzõ feltárásokhoz rendelt 200 millió forintos költséghatárt, amely a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztõ Zrt. nyilatkozata szerint is lassította a beruházások elõkészítését, mivel forráshiány esetén egyedi kormánydöntésre volt szükség - jegyezte meg.

Az államtitkár a modell fontos új elemeként említette a feltárásra jogosult intézmények akkreditációját, hangsúlyozva, hogy az akkreditáció a jogszabályban meghatározott szempontrendszer alapján történik, amelynek során a területiség elve és a szakmai, kapacitásbeli feltételek egyaránt érvényesíthetõk.

L. Simon László hozzátette, hogy megmarad a próbafeltárás és a nagyberuházásokat megelõzõ feltárás elvégzésének feltárásra alkalmas 30 napos idõkorlátja, a módosítás ugyanakkor bevezeti a differenciált hatósági ár fogalmát, amivel elkerülhetõ, hogy az egyes feltárási jogú intézmények eltérõ és ellenõrizhetetlen árakon végezzék a szolgáltatásokat.

A Forster Központhoz kerülõ Ásatási Bizottság szakmai tanácsadó testületként segíti a központ feladatainak ellátását, a törvényben módosult a régészeti lelõhely fogalma, új és lényeges elem továbbá a fémkeresõ detektorok használatára vonatkozó szabályozás szigorítása - számolt be a jogszabályi háttér változásairól L. Simon László.