2019. december 11. Szerda, Árpád.
 
Van-e genetika a népbetegségek mögött?Forrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2015-05-03 10:55:39
A gének betöltik a fegyvert, a környezet pedig meghúzza a ravaszt.

2008-ban jelent meg az elsõ olyan tanulmány, amelyikbõl kiderült, hogy Európában különbözõ genetikai klaszterek találhatóak, vagyis a genetikai mintázat alapján népcsoportokat lehet azonosítani. A népcsoportoknak más-más betegségekre van kitüntetett fogékonysága. Az uniós pályázaton mintegy 900 millió forint támogatást nyert program keretében számunkra az volt a fõ célkitûzés, hogy a magyar populációban feltérképezzük a legnagyobb súlyú népbetegségekkel szembeni hajlamot, képet adjunk arról, hogy milyen betegségekkel szemben, milyen genetikai eltérések szintjén fejezõdik ki a fogékonyság – mondta Ádány Róza egyetemi tanár, a program egyik vezetõje a csütörtöki sajtótájékoztatón.
Gén és környezet kölcsönhatása

A projekt egyes alprogramjait szervesen kapcsolja össze az a cél, hogy a kutatócsoportok feltárják és jellemezzék azokat a genetikai mutációkat, amelyek a szív– és érrendszeri, az anyagcsere és daganatos betegségek, a reumatológiai kórképek és gyakori bõrbetegségek, valamint az egészséget veszélyeztetõ magatartásformák (dohányzás, alkoholizmus) kialakulásában, súlyosbodásában meghatározóak lehetnek.

– A kardiovaszkuláris betegségeknél jól ismertek azok az egészségmagatartási formák (dohányzás, alkoholfogyasztás, egészségtelen táplálkozás, fizikai inaktivitás), amelyek hajlamosítanak szív- és érrendszeri problémákra. Ugyanakkor az egészségmagatartási tényezõknek, vagyis a dohányzásra való rászokásnak, a leszokás képességének, vagy az alkoholizmusnak is vannak genetikai meghatározottságai. Nagy Endre, a Belgyógyászati Klinika tanszékvezetõ projektjének az egyik résztémája például, a terhes nõk dohányzásról való leszokásának képessége, hiszen a káros szenvedély abbahagyásának legfõbb motiváló ereje az áldott állapot, mégis vannak olyan nõk, akik akaratuk ellenére is képtelenek leszokni. A tanszékvezetõ azt vizsgálta, hogy van-e emögött genetikai meghatározottság, s az hogyan függ össze a terhesség körülményeivel – magyarázta Ádány Róza. A szakember nyomatékosította: a genetikai meghatározottság szintjén nincs elrendeltetve, hogy milyen kórba fogunk megbetegedni és az milyen hosszú élettartamra predesztinál az bennünket, ugyanis az életmódnak is nagyon jelentõs szerepe van. A gének betöltik a fegyvert, a környezet pedig meghúzza a ravaszt – idézett egy neves amerikai tudóst Ádány Róza.

Ha már genetikai szinten felismerjük a veszélyeztetettséget akkor olyan célzott programokra van lehetõség, amikkel megakadályozhatjuk a betegség kialakulásához vezetõ környezeti hatások érvényesülését – húzta alá a szakember.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!