Az érettségi matematikával, történelemmel és az idegen nyelvekkel folytatódik. Május elsõ heteiben az írásbeli vizsgákat, június elsõ hetében az emelt szintû szóbeli érettségiket, június utolsó két hetében pedig a középszintû szóbeli vizsgákat tartják – ismertette.

A választható tárgyak körében annyi módosulás van, hogy az akkreditált vizsgatantárgyakból nem lehet érettségi vizsgát tenni, de miután ez már korábbi változás, erre az érettségi vizsgaidõszakra jelentõs módosítás nem történt – közölte. Pszichológiából a központi vizsgakövetelmények alapján vizsgáznak – tette hozzá.

A helyettes államtitkár véleménye szerint jól bevált, hogy különbözõ szinten vizsgázhatnak az érettségizõk. Különösen örömtelinek nevezte, hogy a felsõoktatási intézmények döntõ többsége ma már emelt szintû érettségit követel meg. Ezt jól mutatja, hogy az emelt szintû érettségi vizsgázók és az emelt szintû vizsgák száma is növekedett, ez erre az érettségi idõszakra több mint 1200 vizsganövekedést jelent. Az összes vizsga tíz százalékát teszik ki az emelt szintû vizsgák – közölte.

A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy a szakképzés legnagyobb változásairól ezekben a hetekben tárgyal a parlament, a köznevelési törvényt érintõ részek és a szakképzési törvény módosítása az Országgyûlés elõtt van. Fõleg jövõ szeptembertõl lesznek tartalmakat érintõ változások, az idén õsszel induló tanévben a legjelentõsebb változás a szakképzõ intézményeket érintõ fenntartóváltás lesz – mondta Sipos Imre.