Felidézte, hogy 2012 közepén lépett hatályba a magyar nemzeti értékekrõl és a hungarikumokról szóló törvény, melynek célja a magyar nemzeti értékek, azon belül a hungarikumok összegyûjtése, védelme, megismertetése. Ennek szellemében a fõvárosban megalakult a Hungarikum Bizottság, majd szerte az országban létrejöttek a helyi értékbizottságok, amelyek a helyi közösségek számára fontos értékeket kutatják fel. Jelenleg 48 hungarikumot és 124 kiemelt nemzeti értéket tartanak nyilván, ám számuk folyamatosan bõvül.

Jantyik Zsolt, a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottság elnöke elmondta, hogy Hajdú-Bihar megyében rengeteg olyan helyi érték van, amelyre erõforrásként kell tekinteni, és az informális munkacsoport ezeknek a helyi értékeknek a felkutatását, a szélesebb közösségekkel való megismertetését szolgálja.

Mazsu János, a Debreceni Értéktár Bizottság elnöke aláhúzta: a települési értéktárak jelentik a legfontosabb alapot, amelyet élõ hozományként felelõsen kell újraértelmezni, és továbbvinni a hagyományok éltetése érdekében. Beszámolt arról is, hogy a debreceni páros kolbász hungarikummá nyilvánítása ugyan még várat magára, de sikerült rekonstruálni az eredeti receptúrát, és remélte, hogy az hamarosan a modern gasztronómia részévé válhat.