Az Airbnb-n és a hozzá hasonló oldalakon csak címet, rövid leírást kell megadni, néhány képet feltölteni, és már jöhet is az elsõ foglalás. A vendégekkel ugyan sok munka van, de ezzel együtt is érdemes turistákban és nem egyetemistákban gondolkodniuk a lakástulajdonosoknak, hiszen 
egy garzonnal így 300-400 ezret lehet keresni, szemben a 100 ezerrel, amit a hosszú távú kiadás ígér.

A kormány jelenleg csak adózási problémát lát, és rá is szállt a NAV a lakáskiadókra. De ez nem oldja meg az albérletkeresõk problémáját, akik a belvárosi albérletárak robbanása miatt nem találnak helyet maguknak. A lakástulajdonosok szerint, akik végre tisztességes hozamot kapnak befektetésük után, nem is kell mindenkinek a belvárosban laknia.

Forrás: MTI/Mohai Balázs

A 40-50 százalékuk lehet bejelentve

Az albérlõk pedig egyre inkább kiszorulnak. A kérdésünkre válaszoló önkormányzatoktól megtudtuk, hogy a VI. kerületben 737, a VII. kerületben 614, a VIII. kerületben 312 egyéb és közösségi szálláshely van már. Hasonló nagyságrendben regisztrálhattak az V. kerületben, és emellett még jelentõs számban lehetnek más kerületekben is legálisan mûködõ helyek. Persze ezzel is még csak az Airbnb-n listázott helyek alig fele van meg. De a roham megindult. Az elmúlt években egyre többen járják végig a bürokrácia lépcsõit, hogy legálisan mûködhessenek.

Erzsébetvárosban regisztrált szálláshelyek száma egyes években. *2015-re vonatkozólag csak elsõ negyedéves adatok állnak rendelkezésre (a zöld rész az évesített adat)

Forrás: erzsebetvaros.hu

És mi van, ha adóznak?

Pedig érdemes bejelenteni a lakásokat, hiszen ellenkezõ esetben a pénzügyi lebonyolítás költségei jóval magasabbak lehetnek annál az összegnél, mint ha valaki tisztességesen befizet mindent.

Egy belvárosi garzonnal egyébként 300-400 ezret lehet keresni havi átlagban. Ezért persze sokat kell dolgozni. Egy lakást havonta hétszer-nyolcszor ki kell takaríttatni és fel kell tölteni a szükséges kellékekkel. Ez alkalmanként 8-9 ezer forint. A bevétel után pedig be kell fizetni az önkormányzatnak és a NAV-nak járó összegeket – mesélte az Origónak Viktor, aki több más tulajdonossal együtt kiadja a lakását valahol a bulinegyed közepén.

Forrás: Airbnb

A megmaradt pénzbõl még le kell vonni a rezsit, az ez után maradó havi 200-250 ezret teheti zsebre a havi 70 ezerhez képest, amit lakásáért néhány éve kapott. Ez ma már 100 ezer körül lehetne, de ennek adózásával gondja lenne, hiszen milliós éves bevétel felett már a teljes összegre magasabb kulcsot kell fizetni.

Nem csak az ingatlanpiacot dobta fel az Airbnb

Elszálltak a lakásárak, nõttek az albérleti díjak. Az olcsó szálláshelyek új vendégeket is hoznak Magyarországra – ezt már Niklai Ákos mondta, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Közvetve tehát a környékbeli üzlettulajdonosok, vendéglõsök mind profitálnak a jelenlegi helyzetbõl. Niklai Ákos szerint a magánszálláshelyek egyébként jó minõségûek. Elmondása szerint azért, mert a magánszálláshelyekkel szemben nem ugyanazok a követelmények, mint amit a szállodáktól elvárnak. Így ezek a helyek olcsóbban tudnak jó szolgáltatást nyújtani.

Forrás: Thinkstock

A szállodásokkal szembeni konfliktust tehát lehetne csökkenteni, ha a kormányzat hajlandó lenne csökkenteni a túlszabályozottságon. Ezzel párhuzamosan a magánszálláshelyek tulajdonosai között is egyszerûen rendet lehetne tenni, hogy az önkormányzatoknak járó idegenforgalmi adót befizessék. Különösen úgy, hogy a tulajdonosok között is megvan a hajlandóság a legalizálásra.

Lemaradhatunk, ha beteszünk

Azért is érdemes belevágni, mert nemcsak Budapesten, a közvetlen környezetünkben lévõ nagyvárosokban is erõteljesen növekszik a rövid távú lakáskiadás jelentõsége. Gazdasági érdek, hogy az Airbnb miatt ideérkezõ turistákat megtartsuk, miközben a növekvõ konfliktusokat kezeljük.

Az airbnb-s foglalások növekedése az elmúlt évben

Forrás: Airbnb

Könnyen be lehetne szedni az adót

Az adózás kérdését sokkal egyszerûbben és hatékonyabban is lehetne kezelni. Jó nemzetközi példák már vannak. Az Airbnb több városban is maga utalja el az adókat önkormányzatoknak. Egy hasonló megoldással itthon is kizárható lenne a csalás.

Ez a lépés kiszoríthatná azokat a piaci szereplõket is, akik csakis az adóelkerülés miatt tudnak olcsók maradni, és tesznek többet zsebre a hosszú távú lakáskiadóknál.

Nem csak az Airbnb problémája

Egy kicsit más területen, de az Uber is az Airbnb-hez hasonlóan mûködik. Ott lakások helyett autójukat adják kölcsön a tulajdonosok egy fuvarra. Az alkalmi taxisokkal szemben nagyobb volt az ellenállás, a kormány le is csapott egy új taxisrendelettel a szolgáltatásra. Ennek ellenére az Uber nem tûnt el a piacról, a talpon maradásért szinte bármit megtennének. Új elektronikus számlát vezetnének be, az egyszerûbb adózás kialakításában is szívesen együttmûködnek. A kormánnyal és az adóhatósággal jelenleg is egyeztetnek, hogy egy ésszerûbb szabályozás születhessen.

Fekete Zoltánnal, az Uber magyarországi vezetõjével már beszéltünk. Õk is szeretnék, ha egy megfelelõ szabályozást találnának ki a hasonló cégekre. A teljes interjúhoz kattintson a képre!

Fotó: Polyák Attila - Origo

Az NGM szerint egyéb szálláshely jogi kategória lefedi az online szállásközvetítõ oldalakon, így az Airbnb-n hirdetõket is. A sajtóban is széles nyilvánosságot kapott jelenséggel kapcsolatban tehát nem a szabályozatlanság, hanem a szabályok esetleges be nem tartása a probléma.

Kívülrõl azonban úgy tûnik, hogy a sharing-economy területén mûködõcégekkel jobb lenne megegyezni,

mintsem egy régi bürokratikus rendszerbe kényszeríteni õket, ahol csak magas költségekkel lehet ellenõrizni a mûködést.

Ettõl nem lesz olcsóbb az albérlet

Még ha mindenki adózna is, akkor se lennének már ugyanolyan olcsók a pesti albérletek. A bérleti díjak emelkedéséhez az ingatlanárak és a kereslet megugrása is hozzájárult. Az szálláshelyek ellehetetlenítése helyett más megoldást is lehet találni az albérletpiac problémáira.

Forrás: MTI/Czimbal Gyula

Magyarországon és Budapesten is rengeteg ingatlan áll még üresen. Ezek nagy része jelenleg lakhatatlan, de sokat a szabályozási hiányosságok miatt nem adnak ki.

Az állam is tehetne ugyanakkor azért, hogy ez utóbbiak is piacra kerüljenek. A bérbeadók és a bérlõk viszonyának rendezése például a mai napig messze elmarad a nyugati országok gyakorlatától. Az adózás kérdésében is lehetne mit javítani, hiszen az egymillió forintos árbevétel feletti plusz teher miatt sokan csak feketén tudják kiadni a lakásukat. A hasonló intézkedések eredményeként már elegendõ lakás lehetne, hogy a turistákat és a helyieket is kiszolgálja.