A kürtõskalács Közép-Európa egyik legnépszerûbb édessége, sütik a belvárosokban, eszik falusi vásárokon. Mindenki szereti, mégis rendszeres a vita körülötte.
A leendõ romániai mezõgazdasági miniszter által felvetett, a kürtõskalács hagyományos román termékként tervezett regisztrációjával kapcsolatban a Földmûvelésügyi Minisztérium arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió által jegyzett oltalom nem földrajzi árujelzõ, ezáltal nem köthetõ sem országhoz, sem egy adott néphez.Megjegyezték, hogy a kürtõskalács egyszerre székely, erdélyi és magyar sütemény.
Román földön, román kürtõ
Achim Irimescu, a romániai mezõgazdasági miniszteri tárca várományosa a hétfõi parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy hagyományos román termékként regisztráltatná az Európai Unióban a kürtõskalácsot.
Tarolt a kürtõskalács a milánói világkiállításon is
Forrás: globefooder.wordpress.com
Az FM kifejtette, az oltalom a bejegyzett elnevezésre vonatkozik és az ilyen elnevezéssel forgalmazott terméket a termékleírásban foglalt receptúra szerint kell elõállítani. A termékleírás elfogadásához szükséges egyeztetések már megkezdõdtek, ebben minden érdekelt fél, így mind a magyarországi, mind a romániai érintettek részt vehetnek.
Kum-kum-hungarikum
A Földmûvelésügyi Minisztérium arról is tájékoztatott, hogy a kürtõskalács kiemelkedõ nemzeti érték lett, miutána Hungarikum Bizottság döntött a Magyar Értéktárba történõ felvételérõl idén januárban.Ezen kívül a sütemény Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjeggyel is rendelkezõ termék, amely egyedülálló hagyományos elõállítási módjában és kiemelkedõ jelentõségû történetét és a mai fogyasztó ízlést tekintve.
Dér Heni II. Kürtõskalács Fesztiválon
Forrás: Just Creatív
Amíg a magyarok és a románok torzsalkodnak egymással, ne feledjük: 2007-ben az elsõ, aki uniós oltalom alatt álló földrajzi bejegyzést szerzett a termékre, az a szlovákiai Szakolca (Skalica) városa volt. Skalický trdelník, azaz Szakolcai kürtõskalács néven regisztráltatták a saját, bár a miénkkel tejesen megegyezõ változatukat.
Az olasz származású magyartól kapták
Hogy került a mi édességünk Erdõhát régióba, a Kárpátokon túlra? Az olasz származású Gvadányi József õrgróf, irodalmár, az 1700-as évek végén költözött oda, anyja birtokára. 1785-ben reneszánsz kastélyt építtetett és újranõsült, feleségül vette Szeleczky Katalint.A hagyományok szerint az õ erdélyi szakácsuk tanította meg a helyieket az egyszerûségében is remek kürtõskalácsra,ami gyorsan népszerûvé vált.
A kürtõskalács otthon is elkészíthetõ!
Forrás: UFF
Juhász Gyula költõ, aki 1911 és 1913-ban között a szakolcai királyi katolikus fõgimnázium tanára volt, írta le elõször a helyi gasztro-tradíciót – egyébként a város közepén található kastély archaikus látványkonyháján máig sütik: aki arra jár, kóstolja meg, a diós-cukros változat tökéletes, mesterien harmonizál a helyiek izgalmas kékfrankos borával, a Rubinnal.