Az Environmental Research Letters címû szaklapban közzétett kutatás szerint 1986 és 2015 között 1,3 Celsius-fokkal emelkedett a nyarak átlagos hõmérséklete Európában. Ebben az idõszakban növekedett a súlyos hõhullámok gyakorisága is, 2003-ban, 2010-ben és 2015-ben szokatlanul forró nyári idõjárás sújtotta a kontinenst. Becslések szerint a 2003-as hõhullám, a vele járó súlyosabb légszennyezettség, valamint a gyakori kiszáradás és hõguta több ezer idõs ember idõ elõtti halálát okozhatta, olvasható a BBC weboldalán.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének 2014-es jelentése szerint 1983 és 2012 között az elmúlt 1400 év legmelegebb idõszaka volt az északi féltekén. A mostani kutatásban 13 ország 45 kutatója vett részt. A tudósok a Kr.e. 138-tól kezdõdõ idõszak hõmérséklet-ingadozásainak becsléséhez a közelmúltban fejlesztett statisztikai módszereket, valamint a klímára vonatkozó, természetben fellelhetõ forrásokat, köztük a fák évgyûrûi által közvetített információkat használták fel.

Forrás: completcolorado.com

Váratlan eredmény

Danny McCarroll, a brit Swansea-i Egyetem kutatója elmondta, hogy az utóbbi két évezred minden egyes esztendõjére értékeket tartalmazó adatsort sikerült összeállítaniuk. "A nagy meglepetés, hogy nem volt egyetlen másik 30 éves periódus sem, amely olyan meleg lett volna, mint az elmúlt három évtized. Ez váratlan volt" - fogalmazott.

A kutatócsoport az újonnan összeállított adatsort összevetette a modern éghajlatmodellek becsléseivel is. McCarroll szerint mindez megmutatta, hogy a modern modellek nem rekonstruálják teljes mélységben a múlt éghajlati változásait, így alábecsülik a klíma természetes változékonyságát a jövõre vetítve is.

Forrás: AFP/Lionel Bonaventure

"Elõrejelzik a szén-dioxid hatását, de ehhez hozzá kellene adniuk a klíma természetes változékonyságát is. Ha ezt nem értékelik eléggé, akkor alábecsülik a kilengéseket, vagyis a hõhullámok visszatérésének lehetõségét is" - fogalmazott a tudós. Hozzátette: az elmúlt három évtized felmelegedése túlmegy az éghajlat természetes változékonyságának határain. Mindez alátámasztja az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület megállapítását, amely szerint mindez az emberi tevékenység következménye.

Az emberi tevékenység a felelõs a helyzetért

McCarroll szerint a klímamodellezõk általában vonakodnak kijelenteni, hogy egy esemény visszavezethetõ-e az emberi hatásokra, vagy sem, de az elmúlt 2000 év éghajlatának történetében az utóbbi 30 év idõjárása annyira szokatlan, hogy mindez valóban az üvegházhatás következményeire utal.

Forrás: AFP/Dimitar Dilkoff

A kutatócsoport elemzése szerint a Kr. u. elsõ század volt a legforróbb, némileg még melegebb is, mint a 20. század, noha ez a különbség statisztikailag nem jelentõs. A római korban számos forró nyár volt Európában, de a 4. és a 7. század között lehûlt az éghajlat, míg a középkor általában meleg idõszaknak mondható.