A Kúria internetes oldalán olvasható közlemény szerint a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) kezdeményezést hitelesítõ határozata ellen négy felülvizsgálati kérelem érkezett.

A Kúria eljáró tanácsa az ügyeket egyesítette és egységes eljárásban bírálja el õket - közölte a Kúria, jelezve, hogy a tanács elnöke az ügy tárgyalását május 3-ára tûzte ki.

Az NVB február 29-én hitelesítette a kormány népszavazási kérdését, amely úgy szól:

Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyûlés hozzájárulása nélkül is elõírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történõ kötelezõ betelepítését?
Kamu népszavazás

Ahogy megírtuk, az ügyben nem is lehetne népszavazást kiírni. Az Alaptörvény 8. cikk (1) szakasza szerint országos népszavazást ugyanis csak az Országgyûlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésrõl lehet elrendelni.

Márpedig az, ami a kormány kérdésében szerepel, tehát hogy az Európai Unió mit írhat nekünk elõ, nem tûnik az Országgyûlés feladat- és hatáskörbe tartozó kérdésnek. Az Alaptörvény arról is rendelkezik (19. cikk), hogy az uniós döntéshozatal során az országot a kormány (azaz nem az Országgyûlés) képviseli.

A kötelezõ kvótákról döntõ uniós testületben, az Európai Tanácsban pedig nem a nemzeti törvényhozások, hanem a kormányok képviselõi ülnek: a kérdés nem látszik illeszkedni sem az Országgyûlés hatás-, sem a feladatkörébe.

Ráadásul az Alaptörvény 8. (2) d) szakasza szerint nemzetközi szerzõdésbõl eredõ kötelezettségrõl nem lehet országos népszavazást kiírni. Ráadásul, mint a fentiekbõl kiderült, nem egyértelmû, hogy a népszavazási kérdés pontosan mire vonatkozik, és milyen kötelezettséget róna az Országgyûlésre, miközben ez is jogszabályi követelmény.

Az ügyben komikus fordulat, hogy a kormány kvótaellenes kampánya nemzetközi szinten is nevetség tárgya lett. Orbán ugyanis olyan nyugati városrészeket emlegetett menekültektõl sújtott területként, no-go zónaként, amelyek népszerû szórakozónegyedek, turistazónák.