Abszurd rendõrségi bírságolások áldozatai a legkiszolgáltatottabb emberek, közöttük is elsõsorban a vidéken élõ romák. A Roma Sajtóközpont kezdeményezésére kortárs írók és neves színészek hívják fel erre a figyelmet.

A szabálysértési bírságolások faluhelyen elsõsorban cigány embereket érintenek, akiket olyan dolgokért büntetnek, amiért más embert meg sem állítanak. A Roma Sajtóközpont (RSK) önkéntesek segítségével tavaly õsszel vidéki településeken gyûjtött mintegy ötven esetet.

A gyakran értelmetlen tényállások (pl. kopott a bicikligumi, nem a zebrán ment át, pedig nincs is zebra) mellett az is jellemzõ, hogy kisebb kihágásért azonnal büntet a rendõr, és aránytalanul magas összegre, holott lehetõsége lenne figyelmeztetnie is, például, ha nincs csengõ a kerékpáron.

A bírságok kifizetésének elmaradása jobb esetben közérdekû munkával ledolgozható, de sokszor több napos elzárást is eredményezhet, ha ez a lehetõség valamiért nem áll fenn, ugyanis a megbírságoltak gyakran nem tudják kifizetni a tetemes összegû büntetéseket. Az RSK két éve már hosszabb kampányt szentelt a rendõrség bírságolási gyakorlatának, az Indexen lehetett szavazni a legabszurdabb esetre, az eljáró rendõrõrs kapta az Aranysárhányó-díjat.

Az RSK most kortárs írókat kért fel a friss ügyek irodalmi átdolgozására, melyeket az alábbi videókon Fullajtár Andrea, Fekete Ernõ, Kulka János (Katona József Színház), Csuja Imre és Nagy Zsolt (Örkény Színház) színmûvészek adnak elõ.

A videók alatt Háy János, Kukorelly Endre, Parti Nagy Lajos és Spiró György eredeti szövegeit is elolvashatják.