Váratlan hátrahõkölés

A Hinkley Point nukleáris létesítmény 18 milliárd fontos (6700 milliárd forintos) költségvetésû bõvítési beruházása már most is többévi késésben van: az eredeti átadási határidõ 2017 volt, de a fõ kivitelezõ és többségi tulajdonos francia EDF energiaipari csoport finanszírozási problémái miatt már tavaly 2023-ra tették át a határidõt.

Az EDF egy 3200 megawattos egységet építene, két reaktorral. Az erõmû az éves brit áramszükséglet 7 százalékát, 6 millió háztartás ellátását termelné meg. Az EDF igazgatótanácsa csütörtökön hagyta jóvá a beruházás folytatásának finanszírozását, és a szerzõdéseket pénteken írták volna alá Londonban, de a brit kormány váratlanul bejelentette, hogy õsz elejére halasztja a döntést a beruházás folytatásáról.
Az új miniszterelnök felülvizsgálná

A Downing Street részletes indoklást nem adott, de az erõmû térségének alsóházi képviselõje pénteken a BBC-n egyenes utalást tett arra, hogy Theresa May miniszterelnök, aki két hete vette át a kormányfõi tisztséget David Camerontól, személyesen kíván dönteni a kérdésben. Greg Clark energiaügyi miniszter pedig azt mondta, a kormánynak alaposan át kell gondolnia a projektet, mielõtt rábólintana.

Az új reaktoregység építését harmadrészben kínai beruházók finanszíroznák, és az építkezésre már tavaly õsszel több milliárd fontos hitelgaranciát vállalt az akkori brit kormány. Az állami garanciavállalás eredeti formájában kétmilliárd fontig terjed, de a brit kormány akkori bejelentése szerint az Európai Unió korábbi hozzájárulása alapján akár 16 milliárd fontig is kiterjeszthetõ. Nagy-Britannia és Kína tavaly októberben, Hszi Csin-ping kínai elnök londoni látogatása idején külön nagyszabású nukleáris együttmûködési megállapodást is aláírt, amelynek alapján a kínai állami atomenergia-ipari vállalat (CGN) 33,5 százalékos részesedést vásárolna a Hinkley Point új részlegében.

London emellett lehetõvé akarja tenni egy kínai tervezésû atomerõmû felépítését egy másik helyszínen, a kelet-angliai Bradwell nukleáris létesítményében. Ha e beruházás is megvalósul, ez lenne az elsõ teljesen kínai tervezésû nukleáris energiatermelõ létesítmény Nyugaton. A kínai beruházók bevonását a kormányzó brit Konzervatív Párton belül többen is bírálták, nemzetbiztonsági megfontolásokkal érvelve.
Ez most már semmiképp nem lesz olcsó

A másik felmerülõ aggály az új erõmû megtérülése körül merülhet fel, amivel kapcsolatos aggályait több energiaügyi szakértõ is kifejezte már. A Bloomberg által megkérdezett elemzõk egybehangzó véleménye szerint õrülten drága beruházásról van szó, ráadásul olyan új típusú technológiáért - az úgynevezett EPR reaktorért - kellene fizetni, ami még nincs is tesztelve, más országokban is csak építés alatt álló erõmûvekben található meg. Az egyre olcsóbb megújuló energia mellett korántsem tûnik biztosnak, hogy megéri egy ilyen drága atomberuházás.

Ha a britek végül visszalépnek, jogilag õk lesznek a felelõsek a beruházás meghiúsulásáért, ami ebben a fázisban már szintén nem lesz olcsó mulatság, ugyanis az EDF-nek már több mint 2,5 milliárd fontja van a projektben.