A kutatás azt írja, bár az elmúlt tíz évben mintegy negyedmilliárd nõ lépett be a munkaerõpiacra világszerte, de a nemek közti gazdasági egyenlõtlenségek mértéke mégis nõtt az utóbbi években. Olyannyira, hogy a Világgazdasági Fórum szerint akár 170 évbe is beletelhet, hogy a munka világában megvalósuljon a nemek közti egyenlõség.

Ennek a legnagyobb forrása a fizetség nélkül végzett gürcölés: miközben a férfiak 34 százalékkal több fizetett munkát végeznek, mint a nõk, ha beleszámítjuk a munkahelyen kívüli, viszont ugyanolyan melós dolgokat, mint például a házimunkát, gyermeknevelést vagy az idõs családtagok ellátását, akkor már bõven a nõk melóznak többet. Egész pontosan napi 50 perc, azaz évi 39 nap a nõk elõnye.

Magyarország a sor végén

A jelentés nemcsak a munka szempontjából, hanem ennél átfogóbban is vizsgálja a nemek közti egyenlõtlenségeket. Eszerint a helyzet különösen rossz Magyarországon, hazánk a 144 listázott ország közül a 101. helyen áll.

Leginkább a politikai részvétele, illetve annak hiánya húzza le a magyar helyezést, ebben csak a 138. helyen vagyunk, azaz szinte utolsók. De a többi kategóriában, azaz a nõk gazdasági és (67.) és oktatási helyzetét (szintén 67.) tekintve sem valami jó a helyzet.

Kiemelkedõen rossz a nemek közi béregyenlõség, ebben 130. helyen vagyunk, ami azt jelenti, hogy a nõk sokkal kevesebb pénzt kapnak ugyanazért a munkáért, mint a férfiak. Itthon is igaz, hogy a nõk többet dolgoznak, egész pontosan napi 46 perccel. Magyarország régiós összehasonlításban is a mezõny végén kullog, Kelet-Európában csak Örményország van rosszabb helyen nálunk (102.).

A legnagyobb egyenlõség egyébként a skandináv országokban van, itt egyébként jellemzõen a nõk kevesebbet dolgoznak, mint a férfiak. A jelentés szerint az egyik legnagyobb hatása a nõk gazdasági helyzetére az osztott gyesnek van: ott, ahol a szülõk felosztják egymás között a kisgyerekekkel otthon töltött idõt, a nõk jobban járnak gazdaságilag, mint ott, ahol csak a nõk mennek maradnak ki a munkából a kisgyerekek nevelése miatt.