Veszélyes, ha kihagyjuk az edzés előtti étkezést, hiszen az alacsony vércukorszint nem barátja az aktív testmozgásnak – de a telítettség sem. A jelenleg érvényben levő sporttáplálkozási alapelvek szerint is fontos, hogy a bevitt tápanyagok fedezzék a kellő energiaigényt – főleg versenyhelyzetben. Ahhoz pedig, hogy a testünk hatékonyabban építse be a tápanyagokat, muszáj edzés után is étkeznünk. Törekedjünk a tápanyag- és vitamindús ételek fogyasztására, pótoljuk az elveszett folyadékot.

Lényeges szempont az ételválasztásnál azok emészthetősége és a felszívódásukhoz szükséges idő. Edzés előtt kerüljük a zsírban gazdag, fűszeres ételeket és a nehezen emészthető zöldségeket (pl. bab, borsó, saláta) – ezek lebontásához kell a legtöbb idő. Bánjunk óvatosan a fehérjékkel is, mert emésztésük folyamán felszaporodnak a savas anyagcseretermékek. Válasszunk inkább szénhidrátban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag ételeket, kis mennyiségben és gyorsan emészthető táplálék formájában. Ilyenek például: zabkása, C-vitamin tartalmú gyümölcsök, tejberizs.

A megfelelő étkezés függ a testsúlytól, a testösszetételtől, a nemtől, az életkortól, illetve genetikai tényezőktől – ezt Gábor Anita, a Semmelweis Egyetemen doktorált sporttudományi szakértő A táplálkozás sport-specifikus aspektusai – a táplálkozás, mint teljesítményoptimalizáló tényező című doktori értekezésében olvashattuk. Kálmán Teréz, a Bárhogy is legyen: mozogj! blog szerzője, végzett aerobik- és személyi edző az előző gondolathoz hozzá fűzi, figyelembe kell venni, hogy minden ember szervezete más, így saját emésztőrendszerünkhöz és a választott sporthoz igazítsuk az étkezést.

Milyen szénhidrátot fogyasszunk?

A szénhidrátok igen fontos szerepet játszanak sportolói létünkben, hiszen az edzések alatt elsősorban ezek fedezik energiaszükségletünket, ezek az izommunka közben legelőnyösebben felhasználható energiaforrások – magyarázza Teréz.

Ne csak egy forrásból jussunk hozzá, hanem keverjük a komplex (pl.: zöldségek, teljes kiőrlésű gabonatermékek) és az egyszerű (pl. gyümölcsök, tej és származékai, méz) természetes szénhidrátokat, így a szervezetünk energiaellátottsága folyamatos és egyenletes lesz az aktív testmozgás során.

A szénhidrátbevitelnél érdemes figyelni a táplálék glikémiás indexére (GI) is – ez egy olyan 1 és 100 közötti szám, mely megmutatja, egy adott élelmiszer milyen gyorsan és mennyire tartósan emeli meg a vércukorszintet. A túl magas GI értékű élelmiszer (pl. keksz, müzli, szőlő) gyors inzulinszint emelkedést vált ki, ezt hirtelen inzulinszintesés követi. Az alacsony GI-ű étel (pl. dió, joghurt, rostban gazdag gyümölcs, tészta, zabpehely) 1-2 órával az edzés előtt fogyasztva javíthatja a teljesítményt, lassan felszabaduló energiát biztosít.

Az edzést követő 1-2 órán belül viszont érdemes magas GI-ű ételeket enni, hiszen ekkor a legaktívabb a glikogénszintézis. Cél, hogy minél előbb meginduljon a szénhidrátraktárak feltöltése. A közhiedelemmel ellentétben a megfelelő mennyiségű (1 gramm/testtömeg kg) és minőségű szénhidrát nem zsírként raktározódik el.

Szinte mindenki a banánra szavaz

Szakértőnk is a sárga déligyümölcs mellett teszi le a voksát. A banán 94%-ban szénhidrátot, 5%-ban fehérjét és 1%-ban zsírt tartalmaz. Könnyen távozik a gyomorból, gyorsan biztosít energiát. Sok benne a kálium és a magnézium, mely segít a besavasodott szervezet regenerációjában, megakadályozza az izomgörcsöt, pótolja az izzadás következtében elvesztett ásványi anyagokat. Ha nincs kéznél, akkor Teréz B-tervnek szőlőt vagy datolyát javasol. Az edzést követően is gyorsan felszívódó, könnyen emészthető élelmiszereket kell fogyasztanunk, így a banán ilyenkor is primer választás.

De mi a helyzet az italokkal?

A cukros, szénsavas üdítők, energiaitalok mindenképp kerülendők. Az egyszerű, finomított szénhidrátok akadálytalanul kerülnek be a véráramba, rögtön felszívódnak, ezáltal gyorsan emelik a vércukorszintet. A sejteknek kevés az idejük a felhasználásra, s ami nem használódott fel, az a máj glikogénraktáraiba kerül vagy zsírrá alakul. Egy 60-90 percet meghaladó edzés esetén viszont érdemes sportitalt, izotóniás italokat választani.

Többször bizonyították már a kávé teljesítményfokozó hatását, dr. Samuele Marcora, a Kenti Egyetem Sport- és Mozgástudományi Intézetének kutatója is a sport előtti koffeinfogyasztás mellett érvel. A koffein hatására nő a kifejthető erő, javul a koncentráció és az állóképesség, fokozódik a zsírégetés, csökkennek az izomfájdalmak. Teréz viszont felhívja a figyelmet arra, mindig igyunk mellé elegendő vizet.

Amint végeztünk az edzéssel, elsődleges dolgunk legyen az elvesztett folyadék pótlása – elsősorban ásványvízzel. Mellőzzük a cukros, szénsavas üdítőket, izotóniás italok fogyasztása csak 1 óránál hosszabb, extrém terhelés esetén javasolt. A megfelelő hidratáltság edzés közben is kiemelten fontos a kiszáradás és rosszullét elkerülése érdekében, de csak mértékkel (kb. 20 percenként 1-2 dl).

Kell-e a fehérje?

A makrotápanyagok közül a fehérjék edzés előtti fogyasztása közepes, kis mértékben ajánlott. Teréz kiváltképp a fehér húsokat (csirkét, pulykát), a halat és a tojást javasolja, vagy a görög joghurtot kevés diákcsemegével. Utóbbival ne essünk túlzásba, hiszen az olajos magvak nehezen szívódnak fel.

Aktív testmozgást követően a szénhidrát és fehérje 3:1 arányú, egyidejű pótlása teszi igazán hatékonnyá a glikogénpótlást: a fehérje ugyanis stimulálja az inzulinfelszabadulást, így gyorsabban jut az izom szénhidráthoz és aminosavakhoz. Válasszunk tejterméket (pl.: sovány tejet, natúr joghurtot, túrót), esetleg főtt tojást. Ezekkel az edzés alatt sérült izomszövetek gyorsabb regenerálódását, valamint az immunrendszerünk védelmét segítjük elő.

Fogyaszthatunk fehérjeturmixot?

Fajtáját és hatóképességét tekintve is rendkívül vegyes kínálat található a piacon, az ár pedig nem garantálja a magas minőséget. Mindenképpen olyan terméket válasszunk, mely bizonyítottan nem tartalmaz doppinganyagot. Válasszunk olyan komplex készítményeket, melyek a tejsavófehérje mellett némi szénhidrátot is tartalmaznak, vagy fogyasszunk a turmix mellé gyorsan felszívódó szénhidrátot.

Gábor Anita fent említett tanulmányában írja, a kiegyensúlyozott, változatos étrend mellett csak speciális esetekben van szükség étrend-kiegészítésre, mert a szükségletek többnyire természetes úton is fedezhetők.

Semmiképp ne éhezzünk!

Ha kapkodás miatt kimarad egy nagyobb étkezés, vegyünk magunkhoz snacket 30-60 perccel sportolás előtt: magasabb cukortartalmú gyümölcsöt (szőlő, banán), gyümölcspépet, energia- vagy zabszeletet. A lényeg mindig a saját szervezetünk számára ideális egyensúly megtalálása: se telített, se üres gyomorral nem tudjuk kihozni magunkból a legjobbat, mely következtében az edzés után csalódottak leszünk, továbbá fennáll a rosszullét veszélye is.

Az 1000-1200 kalóriás vagy ez alatti diétákat pedig messzire kerüljük el, ha sportolunk, mert ezek csak ártanak a szervezetnek. Érdemes megjegyezni Teréz alapszabályát is: étkezzünk mértékletesen, változatosan, rendszeresen és mindig hidratáljuk a szervezetünket.