Megbillenhet a magyar gazdaság, ha a jövőre hatalomra kerülő kormányzat nem szánja rá magát a legfontosabb strukturális reformokra. Alapvető változtatásokra lenne szükség az oktatás, az egészségügy, a kormányzati munka és még számos más területen.

Az elemzők várakozásait is felülmúló beruházási lendület hatására az előzetes becsléseket korrigálva a GKI gazdaságkutató Zrt. is feljebb tornázta a 2017-ben várható GDP becslését, így a kutatók szerint idén és jövőre is, akár 3,8 százalékos is lehet a növekedés.

Ez önmagában nagyon örvendetes, de még ezzel a jó eredménnyel is a 11 régiós ország listáján csak a 7-8-ik, míg a visegrádi 4-ek közül az utolsó helyre lesz elég - hűtötte le a kedélyeket Vértes András, a GKI elnöke a 2017-18-as prognózisukat bemutató tájékoztatón. A térség országainak többsége ugyanis dinamikusabban fejlődött Magyarországnál.

A növekedés egyik, ha nem a legjelentősebb hajtóereje az uniós források. A készülő beruházások jelentős részét egyelőre még a magyar kormány finanszírozza, igaz, a költségek nagy részét Brüsszel a későbbiekben átutalja.

Nagy kérdés azonban, hogy a francia és a német választások után merre indul az unió. A jelenleginél várhatóan jobban feszegetik majd a jogállamiság és a piacgazdaság érvényesülésének kérdéseit. Ezekkel pedig a magyar kormánynak finoman szólva is gondjai vannak - hívta fel a figyelmet a kutató cég elnöke. Ugyancsak reflektorfénybe kerülhet az euró bevezetése, és mindez kihatással lehet a kohéziós alapok elosztására. Igaz, ennek csak 2020. után lesz érezhető a hatása.

A Brüsszelből a minap hazatért Vértes András a különböző beosztásban dolgozó uniós tisztségviselőktől azt az egybehangzó véleményt hallotta, hogy az elkövetkező hónapokban erőteljesen beindul az Európai Unió modernizációs folyamata. A francia-német tandem mögé már felsorakozott Olaszország is. Ha a magyar kormány ehhez nem csatlakozik, néhány éven belül Magyarország jelentős pozíciókat veszíthet az unióban.

A GDP-t húzza a fogyasztás bővülése is. Idén 10-11 százalékos reáljövedelem növekedés várható, amely azonban nincs összhangban a gazdaság teljesítményével, a 3-4 százalékos GDP bővüléssel, és sokáig nem is fenntartható. Akár már jövőre is 4 százalékra mérséklődhet a reálkeresetek emelkedése és az idei 3,5-4 százalékos fogyasztásnövekedés is lefékeződhet 3 százalékra. A jövedelem- és a fogyasztásbővülés közötti széles szakadék egyik fontos oka, hogy a lakosság meghatározó része adósságtörlesztésre fordítja a többletbevétel egy részét.

Az egyre égetőbb munkaerőhiányt az automatizálás, a technológiai fejlesztéssel enyhíthetik a cégek. A népszava kérdésére válaszolva Vértes András megerősítette, hogy a kötelező béremelések mértéke elsősorban a magyar kisvállalkozásoknál nehezíti meg a korszerűsítést és a versenyképesség javítását. A munkahelyteremtés támogatása helyett a kormánynak inkább a fejlesztésekre, az élőmunka kiváltására kellene helyezni a hangsúlyt - vélte a GKI elnöke.

A gazdaságkutató előrejelzése szerint idén 20 százalékos lehet a beruházások növekedése, ám még így is csak a 2015-ös szintre kúszhat vissza. Jövőre további 10 százalékkal növekedhet a beruházások aránya. Az más kérdés, hogy valóban azok a beruházások valósulnak-e meg, amelyekre valóban szüksége lenne az országnak.

A Népszava kérdésére a GKI elnöke elmondta, a beruházások kedvező számaiban alig szerepelnek jelentős külföldi működő tőkéből megvalósuló, vagy termelő beruházások.

Kérdőjelek az autóiparban
Nagy kérdőjelek sorakoznak a Magyarországon működő autóipari cégekkel kapcsolatban. Ezek a járműgyártók adják az ipar termelés jóval több, mint 30 százalékát, az iparba fektetett külföldi tőkének pedig az 50 százalékát is meghaladják az autóipari befektetések. A világ autóipara paradigmaváltás előtt áll. Egyre több márka kapcsolódik be az elektromos autógyártásba. Az Audi már jelezte, Győrben is összeszerelnek majd ilyen járműveket. Ez hosszabb távon átrendezheti a hazai beszállítói ágazatot. Bizonytalansági tényező persze, hogy milyen piaca lesz az elektromos autóknak.
Lapunk felvetésére a GKI kutatói megerősítették, hogy még 10-15 évig szükség lehet pótalkatrész gyártásra, de nyilvánvalóan kisebb mennyiségben, mint ha folyamatos gyártáshoz kellene beszállítani. Jövedelemcsökkenésre tehát mindenképpen számítaniuk kell az érintett magyar vállalkozóknak.