Sokan belekezdenek a szakmába, de hamar feladják, amikor nem várt kudarcok érik õket. Például amikor fel kell készíteni a családokat a télre; gondoskodni kell élelemrõl, és megfelelõen szigetelt kaptárakról. Aki bele akar vágni, természetesen van lehetõsége: rendszeresen indulnak tanfolyamok a megyén belül – osztotta meg lapunkkal Király László.

Méhészetek mehetnek tönkre

A szakmának vannak elõnyei – kezdte Mezei Attila Ferenc, az OMME Nyíradonyi Szervezetének elnöke. Legfontosabb, hogy munkát ad az embereknek. Mivel a környékünkön nincs sok lehetõség, így ez is egy út a megélhetéshez. Többnyire stabil bevételre lehet számítani, de mint minden piac, úgy ez is véges. Ugyanis méhlegelõk nagysága fix, a túlságosan nagy állomány egymástól kezd élelmet rabolni, vagy elpusztul. Az a gond a „rablásokkal”, hogy az esetleges fertõzések környezõ méhészeteket tehetnek tönkre. Egy tapasztalatlan méhész nem tudná kivédeni a betegségeket, mert nem jártas az állategészségügyben, tehetetlen lenne, így másokat veszélyeztetne.

Azt javaslom, olyanok kezdjenek bele, akik jól is akarják csinálni és rendelkeznek elegendõ tõkével hozzá. Pár éve, OKJ-s vizsgával, agrárvállalkozóként érdemes volt elkezdeni a szakmát, és jól lehetett profitálni, ha kellõ hozzáértéssel végezte valaki a munkát. Úgy gondolom, akinek nincs végzettsége, felesleges most elkezdenie az iskolát, mivel nem biztos, hogy jövõre is ugyanolyan támogatások várhatóak, mint idén. A méhészetet nem elég könyvbõl érteni, jobb, ha az ember mellett ott áll egy tapasztalt méhész és tõle tanulhat. Már 27 éve, hogy apám nyomdokaiba lépve elkezdtem méhekkel foglalkozni, és nagy örömömre a fiam is ezt a szakmát ûzi. Mondhatni apáról-fiúra szállt a tudás – tette hozzá Mezei Attila Ferenc.

Fontos a hozzáértés

Gyerekkorom óta figyeltem nagyszüleim munkáját, nekem két éve van saját állományom, bár nem végeztem semmilyen iskolát. Ez egy nagyon szép szakma, nagymamám még 75 évesen is aktívan ûzi – mondta Mecsei Róbert, méhész. Az ember sokat lehet a természetben és tanulhat is a méhektõl. Az egyedek élete ugyanis csak a család fenntartásáról szól. Természetesen kereset kiegészítésként sem rossz ezzel foglalkozni, de sok fiatal méhész kizárólag csak a pénz miatt kezdi el, és nem érzi, mekkora felelõséggel jár. Esetenként sajnálják a méhektõl a cukrot vagy – ha egészségügyileg nincsenek rendben – a gyógyszert, esetleg egyszerûen a figyelmet. Rengeteget kell velük törõdni, gyakorlatilag velük kell élni, olyan, mintha az ember a kaptárba költözne. Más szakmákhoz hasonlóan itt is fontos a hozzáértés, mert élelmiszert termelünk, amit az emberek szeretnek és megesznek. A munka a méhész környezetében élõket is megterhelheti, mivel sok idõ- és energiaráfordítást igényel, amit az ember nem tud a szeretteire, vagy akár saját magára fordítani, ezt sokan nem tolerálják. Aki rászánja magát, jól teszi, ha megtanul a méhekkel együtt élni, és lélegezni – részletezte Mecsei Róbert. HBN-LA