Több jogszabály is változott szeptember 1-jétõl. Így a bérpótló juttatás helyébe a foglalkoztatást helyettesítõ támogatás lépett, amely a korábbinál szigorúbb feltételekkel adható: nem jár például azoknak, akik nem vesznek részt közfoglalkoztatásban, vagy nem keresnek munkát. Az álláskeresési járadék a jövõben már csak 90 napig folyósítható az eddigi 270 nap helyett, és négyrõl öt évre nõ az összeg megállapításánál számításba vett idõ.

Csütörtöktõl megszûnt a gázár- és távhõár-támogatás, és beépült a lakásfenntartási támogatásba. Ezt a fûtés mellett többek között lakbérre, albérleti díjra, közös költségre is lehet fordítani. A tanyafejlesztési programban elsejétõl 825 millió forintra pályázhatnak azok az önkormányzatok, családi gazdaságok vagy õstermelõk, akik érdekeltek a tanyarendszer fenntartásában.

Szeptember 1-jétõl az üdítõitalok, energiaitalok, elõre csomagolt cukrozott sütemények, a sós snack és az ételízesítõ után népegészségügyi termékadót - a köznyelvben chipsadót - kell fizetni. Az adóból becslések szerint mintegy 20 milliárd forint folyhat be a költségvetésbe.

Szigorodnak mostantól a külföldi rendszámú autót vezetõkre vonatkozó szabályok is. Az üzemben tartók nem hivatkozhatnak külföldi szokásos tartózkodási helyükre a nem magyar rendszám használatakor, azt csak a rendszeres külföldi munkavégzéssel, vagy a magyarországi forgalomba helyezés megkezdésével igazolhatják. Egy jogszabály értelmében az, aki mostantól megzavar egy sporteseményt, akár három év börtönnel is sújtható.

Hatályba lépett az az alkotmánymódosítás is, amely az alaptörvény januári életbelépése elõtt szükséges átmeneti rendelkezésként 15-re növeli az Alkotmánybíróság tagjainak számát.