Utolsó módosítás: 2011-10-01 15:33:47 |
|
Egyértelmû, hogy nem lehet devizában a devizahiteleket végtörleszteni, bár egyes bankok a végtörlesztéshez szükséges forrást nem forintból, hanem devizából szeretnék biztosítani - mondta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke szombaton Pécsett.
"A rendszer nem érti meg, hogy a végtörlesztésnek forintban kell megtörténnie, már megint a kiskapukat keressük" - fogalmazott Szász Károly a Magyar Közgazdasági Társaság 49. vándorgyûlésén tartott elõadásában.
Mint hozzátette: bár a jogszabály kimondja, hogy a közvetítõi rendszer nem kérhet díjat a szolgáltatásért, egyes kisebb hitelintézetek mégis különbözõ bújtatott költségekkel felajánlják a közvetítõknek azokat a szolgáltatásokat, amelyekkel átalakíthatják a portfóliójukat. Ez ellen fel kell lépni, alapjában kell újra gondolni a rendszer mûködését, ebben a piacnak és a szabályozóknak is van feladata és felelõssége - húzta alá.
A PSZÁF elnöke úgy vélte: a magyar bankok tõkehelyzete összességében kedvezõ. Külön megemlítette az OTP Bankot, amely elõkelõ helyen végzett a bankok európai stressztesztjében. A többi bank esetében látszólag jó a helyzetünk, ugyanakkor megfigyelhetõ, hogy a bankok között a szórás egyre erõsebb. Az elmúlt idõszak különbözõ intézkedései a bankrendszer tõkemegfelelõségi mutatóját érzékenyen fogják érinteni, a felügyeletnek fel kell készülni arra, hogy figyelemmel kísérje a változásokat" - jegyezte meg.
Szász Károly kitért arra, hogy a Bázel-III-nak nevezett, 2010-ben elfogadott nemzetközi pénzpiaci megállapodás teljesítése a magyar bankrendszertõl 2019-ig 150-180 milliárd forint tõketöbbletet igényel. Mint mondta, az Európai Unióban a bankok 19.500 milliárd euró hosszú lejáratú finanszírozást biztosítanak 8.500 milliárd euró hosszú lejáratú forrásból. Magyarországon 232 milliárd euró finanszírozására 47,7 milliárd euró hosszú lejáratú eszköz áll rendelkezésre.
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
|