Egyértelmû, hogy nem lehet devizában a devizahiteleket végtörleszteni, bár egyes bankok a végtörlesztéshez szükséges forrást nem forintból, hanem devizából szeretnék biztosítani - mondta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke szombaton Pécsett.
"A rendszer nem érti meg, hogy a végtörlesztésnek forintban kell megtörténnie, már megint a kiskapukat keressük" - fogalmazott Szász Károly a Magyar Közgazdasági Társaság 49. vándorgyûlésén tartott elõadásában. Mint hozzátette: bár a jogszabály kimondja, hogy a közvetítõi rendszer nem kérhet díjat a szolgáltatásért, egyes kisebb hitelintézetek mégis különbözõ bújtatott költségekkel felajánlják a közvetítõknek azokat a szolgáltatásokat, amelyekkel átalakíthatják a portfóliójukat. Ez ellen fel kell lépni, alapjában kell újra gondolni a rendszer mûködését, ebben a piacnak és a szabályozóknak is van feladata és felelõssége - húzta alá. A PSZÁF elnöke úgy vélte: a magyar bankok tõkehelyzete összességében kedvezõ. Külön megemlítette az OTP Bankot, amely elõkelõ helyen végzett a bankok európai stressztesztjében. A többi bank esetében látszólag jó a helyzetünk, ugyanakkor megfigyelhetõ, hogy a bankok között a szórás egyre erõsebb. Az elmúlt idõszak különbözõ intézkedései a bankrendszer tõkemegfelelõségi mutatóját érzékenyen fogják érinteni, a felügyeletnek fel kell készülni arra, hogy figyelemmel kísérje a változásokat" - jegyezte meg. Szász Károly kitért arra, hogy a Bázel-III-nak nevezett, 2010-ben elfogadott nemzetközi pénzpiaci megállapodás teljesítése a magyar bankrendszertõl 2019-ig 150-180 milliárd forint tõketöbbletet igényel. Mint mondta, az Európai Unióban a bankok 19.500 milliárd euró hosszú lejáratú finanszírozást biztosítanak 8.500 milliárd euró hosszú lejáratú forrásból. Magyarországon 232 milliárd euró finanszírozására 47,7 milliárd euró hosszú lejáratú eszköz áll rendelkezésre. |
Hasonló hírek
 Kedvenc hírekÖn még nem rakott semmit a kedvencek közé! |
