Javában végzi munkáját az a Hajdú-Bihar megyében is megalakult bizottság, mely a megyei intézmények állami kézbe adását koordinálja. Tagjai: Rácz Róbert, a Kormányhivatal vezetõje; Vasas Lászlóné dr., a Kormányhivatal fõigazgatója; Szatmáriné Szabó Enikõ, a Magyar Államkincstár megyei vezetõje; dr. Györgyi Zoltán, megyei fõjegyzõ és Bodó Sándor, a megyei közgyûlés elnöke, õt kérdeztük az intézményátvétel kapcsán.

Azonos színvonal

– Valamennyi intézményünket (13 kulturális, oktatási, egészségügyi és szociális intézményt, továbbá 3 gazdasági társaságot) átadjuk az államnak, s ezekkel együtt az önkormányzat adósságát is. Ennek a kormányzati döntésnek az oka viszonylag egyszerû. Az állam azt szeretné, hogy a megyei önkormányzatok anyagi helyzetétõl függetlenül mindenhol közel egyforma színvonalú legyen az ellátás. Nálunk és például Békés megyében (ahol nincs semmilyen adósság) például nem okoz gondot az intézmények fûtése, ez azonban már nem mondható el Pest megyérõl. Ahhoz tehát, hogy a rendszer mûködõképes maradhasson, be kell avatkozni. Ennek az elsõ lépése, hogy az állam átveszi az intézményeket, majd pedig eldönti, hogy mi marad központi irányítás alatt és melyek azok, amiket átadnak a települési önkormányzatoknak – mondta a közgyûlés fideszes elnöke. Bodó Sándor úgy fogalmazott, azokat az ésszerûsítéseket, amiket eddig a helyi érdekek miatt nem lehetett megtenni, most majd elvégzi az állam. – És ezt most lehet megcsinálni, mert most mindenütt kormánypárti többség van, és senki se mondhatja, hogy csak ki akarnak szúrni velük. Úgy vélem ez az általános átalakítás a garancia, hogy hosszútávra terveznek, s nem politikai indíttatásból, hanem, mert ezt diktálja a racionalitás és a kényszer is – húzta alá.

A MIK-hez kerülnek

Bodó Sándor hangsúlyozta, az a céljuk, hogy az átadás-átvételt se az ellátottak, se a dolgozók ne érezzék meg. – A változás érinteni fogja a megyei önkormányzat tisztivelõit is. Január elsejétõl a kormányhivatalon belül mûködõ MIK, azaz a Megyei Intézményfenntartó Központhoz kerülnek azok, akik intézményhálózattal foglalkoznak. Létszámleépítéstõl azonban szerintem sem nekik, sem az intézményi dolgozóknak nem kell tartani, mert az elõdeink által „összerakott” mûködési formánál nincs takarékosabb – mondta. Mint megtudtuk, az önkorányzatnál 80-81 hivatalos álláshely van, ám ténylegesen csak 70 van betöltve. E létszám felét érinti majd a változás.

Akár 2012 közepéig

Az intézmények átadására ugyan január 1-jei határidõt szabtak, ám azt nem úgy kell elképzelni, hogy éjfélkor pezsgõ, s utána már nem a mi gondunk. Tartozunk annyival az ellátottaknak, dolgozóknak, hogy a jövõ év elsõ felét még arra szánjuk, hogy minden segítséget megadjunk az átálláshoz. Vegyük például az oktatási intézményeket, a tanévet velünk kezdték, tehát nem tehetjük meg, hogy a felénél cserben hagyjuk õket. Meg kell tervezni az intézmények költségvetését, nem dobhatjuk a gyeplõt a lovak közé – jegyezte meg Bodó Sándor.

HBN-FÁ