A szerdai kormányülésen elfogadták a nyugdíjrendszer átalakításához kapcsolódó új intézményrendszer koncepciójáról szóló elõterjesztést, és egyben a kormány elrendelte az elõterjesztéshez kapcsolódó törvényjavaslat kidolgozását – mondta Giró-Szász András.

Hozzátette: a javaslat hangsúlya a rehabilitáción és a foglalkoztatás elõsegítésén van.

A kormányszóvivõ az átalakításról szólva kifejtette: a rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék és az átmeneti járadék megszûnik. Ezek helyett egységes táppénzszerû ellátást vezetnek majd be. Ennek két része: a rehabilitációs és rokkantsági ellátás – közölte.

Giró-Szász András elmondta, a rehabilitációs ellátás a foglalkoztatásra és rehabilitációra javasolt emberek, a rokkantsági ellátás a foglalkoztatásra nem javasolt emberekre vonatkozik majd.

Mint közölte, a rokkantási nyugdíjrendszer átalakítása “óhatatlanul maga után vonja” a foglalkoztatási támogatások átalakítását. A kormány egyszerûbb és rugalmasabb rendszert kíván kialakítani – hangsúlyozta.

A kormányszóvivõ ennek kapcsán két elemre hívta fel a figyelmet: a bér- és költségkompenzációra, amely az akkreditált munkáltatóknál a tranzit munkaerõ tartós foglalkoztatását támogatja, valamint a rehabilitációs kártyára, amelynek lényege, hogy bizonyos feltételek mellett mentességet biztosít a munkabért terhelõ munkaadói járulékok fizetése alól.

A részletekrõl szólva Soltész Miklós, a Nemzeti Erõforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúsági ügyekért felelõs államtitkára azt mondta: jelenleg több mint kilencszázezer ember kap rokkantnyugdíjat vagy ahhoz hasonló ellátást. “Ezt az ország nem bírja elviselni” – szögezte le.

Soltész Miklós szerint a rendszer fenntarthatatlan, igazságtalan és nem ösztönöz munkára. Az átalakítások jövõ évtõl kezdve megtörténnek – közölte.

Ez a jelenlegi ellátásokban részesülõ emberek úgy érinti, hogy fõszabályként, aki a nyugdíjkorhatárt elérte az nyugdíjasként fogja megkapni a továbbiakban a támogatását. Mindazok, akik a nyugdíjkorhatár alatt vannak, azok vagy rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást kapnak majd – magyarázta Soltész Miklós.

Kifejtette: mindazoknak, akik a jelenlegi III-as egészségkárosodási csoportos rokkantsági nyugdíjban részesülnek – 110 ezren vannak – felülvizsgálatra kell jelentkezniük. A vizsgálatok eredményeképpen, akik rehabilitálhatók azok rehabilitációs ellátást kapnak majd, akik nem rehabilitálhatóak, azok rokkantsági ellátást. Ugyanez vonatkozik a rendszeres szociális járadékban részesülõ személyekre, akik 84 ezren vannak.

A rokkantsági ellátás mértéke nem változik – jegyezte meg Soltész Miklós.

Közölte: az átalakítás nem érinti azt a 384 ezer embert, akik a nyugdíjkorhatár felett vannak, és mindazokat, akik rokkantsági ellátásban részesülnek I-es és II-es csoportba besorolva, õk 65 ezren vannak.

Továbbá nem érinti a jelenleg átmeneti járadékban részesülõ embereket, és azokat sem, akik a jelenlegi III-as rokkantsági csoportba tartoznak, de öt évvel a nyugdíjkorhatár elõtt állnak. Õk is ugyanazt az összeget kapják majd mint eddig, rokkantsági ellátás néven.

A rehabilitációs, a rokkantsági, a bányászok egészségügyi károsodási járadéka, valamint mezõgazdasági és a mezõgazdasági szövetkezeti járadék megmarad – mondta Soltész Miklós, hozzátéve: azzal a feltétellel, hogy a rehabilitációs járadék három év alatt kifut, és az a 25 ezer ember, aki ebben részesül, az más ellátás kap majd.

A foglalkoztatás kapcsán Soltész Miklós elmondta: ha valaki a rehabilitációs ellátás mellett dolgozik, akkor az ellátást fel kell függeszteni. Aki rokkantsági ellátást kap dolgozhat, de a támogatást fel kell függeszteni miután éves fizetése eléri a minimálbér tizennyolcszorosát.

Közölte azt is, hogy a tranzitfoglalkoztatás keretében a vállalkozások három évig, az elsõben száz, a második évben kilencven, a harmadik évben pedig nyolcvan százalékos támogatást kaphatnak majd az államtól.

Kérdésre válaszolva Soltész Miklós közölte: nem lesznek rendkívüli felülvizsgálatok, és aki rehabilitációs ellátást kap, annak a jövõben majd néhány száz forinttal növekszik a támogatása.