Karvalits Ferenc a Monetáris politika a válság idején címet viselõ elõadásában kifejtette: a jelentõs árfolyamkitettség továbbra is jellemzõ, tartós megoldás csak akkor várható, ha a belföldi megtakarítások képesek finanszírozni a belföldi hiteligényt.
A Budapesti Gazdasági Fõiskola zalaegerszegi gazdálkodási karán zajló rendezvény keretében a jegybank alelnöke kitért arra is: a jelenlegi országkockázati felárnál, alacsony növekedési környezetben, és a mostani, jelentõs devizaadósság-állomány mellett a monetáris élénkítés eszközeivel “nem lehet élni”. Az elmúlt évtizedben felhalmozott egyensúlytalanságok leépülése hosszú idõt vesz igénybe.
Emlékeztetett rá, hogy 2011-ben a magyar gazdaság növekedését kizárólag a nettó export határozta meg, mert a belföldi fogyasztás és beruházás rendkívül visszafogott. A nemzeti bank várakozásai szerint az export meghatározó szerepe a következõ idõszakban is fennmarad, s ha az eurózóna el tudja kerülni a recessziót, akkor Magyarország továbbra is “érdemi nettó exportot tud elérni.”
A gazdaságpolitika lehetséges lépéseirõl Karvalits Ferenc kifejtette: a magyarországi növekedés csak exportvezérelt lehet a továbbiakban is, mert az állam és a háztartások az adóságaik törlesztésén munkálkodnak. A külsõ környezet azonban nem támogatja a gyors exportnövekedést, s amíg az európai adósságválságra nem születik tartós megoldás, Magyarország sem tud robusztus növekedési pályára állni.
”A fiskális politikának az államadósság fenntarthatóságára és a költségvetés kiigazítására kell koncentrálnia” – fogalmazta meg az MNB alelnöke. Hozzátette, hogy a magyar kormány egyedi intézkedésekkel a múlt évben jelentõs élénkítést próbált végrehajtani, ami a költségvetési hiányt azért nem növelte jelentõsen, mert az egyszeri bevételek – mint a nyugdíjpénztári befizetések becsatornázása – elfedték ezt az értéket. Az idei kormányzati lépések a tavalyihoz képest 2,5 százalékkal fogják szûkíteni a belföldi keresletet, ezért jelent rendkívüli kihívást a növekedés elérése – vélekedett.
Karvalits Ferenc azt mondta: a kormánynak az idei romló növekedési kilátások miatt lépnie kell a költségvetés fenntarthatóságának érdekében. A Széll Kálmán Terv még hosszú távú strukturális intézkedéseket tartalmazott, de az idei költségvetés lépései, bár jelentõsen javítják a bevételeket, de rövid távon inflációt gerjesztenek, és nem járulnak hozzá a hosszú távú növekedési trend javításához.
A 80 százalék körüli államadósság szinten fenntartása ilyen növekedési kilátások mellett is csak úgy lehetséges, ha a kormány 3-3,5 százalék többletet ér el az elsõdleges egyenlegben, ez azonban hosszú távon fenntarthatatlan.
”Magyarország kockázati megítélését javító, a hosszabb távú növekedés trendjét növelõ gazdaságpolitikai fordulatra van szükség”. Olyan lépésekre, amelyek fordulatot hoznak a vállalati beruházások szempontjából is – szögezte le.
A jelenleg 5 százalék feletti infláció – az áfa-hatások kifutását követõen – 2013-ra várhatóan eléri a megcélzott 3 százalékot, de a világpiaci olajárak emelkedése, vagy egy esetleges kedvezõtlen árfolyamváltozás érdemben befolyásolhatja ezt a célkitûzést.
Összességében a belföldi reálgazdasági folyamatok hosszabb távon nem jelentenek a kereslet oldalán inflációs nyomást. A globális kockázati “étvágy” változása, az eurózóna perifériális országainak válsága, és a magyar kockázati megítélés esetleges változása azonban befolyásolhatja az árfolyamot, a monetáris kondíciókat – hangsúlyozta Karvalits Ferenc.