Utolsó módosítás: 2012-03-29 12:46:01 |
|
- Kedves Ricsi! Elõször is gratulálok a kitüntetésedhez! Mit éreztél akkor, amikor kimentetted a fuldokló gyereket a Körösbõl? Ehhez biztos nagy bátorság kellett, hiszen az életedet is kockáztattad. Tudom, hogy megviselt a tavalyi életmentés, illetve az ott történt esemény, de szeretném azért, ha röviden mégis beszélnél errõl!
- Nem tudom, nem emlékszem már rá, hogy mit éreztem, csak arra gondoltam, hogy itt azonnal segíteni kell, mert baj van.
- A kitüntetést március 14-én vetted át a Belügyminisztériumban (Életmentõ Emlékérem). Milyen érzés volt átvenni a kitüntetést?
- Rossz és jó érzés is volt egyaránt. Rossz azért, mert újra eszembe jutott a Körösön történtek, jó pedig azért, mert éreztem az ott lévõ emberek elismerését.
- . - A komádi emberek, a város nagyon büszke arra, amit tettél. Tóth Ferenc Polgármester Úr az ünnepi beszédében beszélt a névtelen, hétköznapi hõsökrõl is és név szerint téged is megemlített. Utolsó kérdésem az, hogy ha még egyszer meg kellene tenned ezt a nemes cselekedetet, megtennéd-e?
- Igen úgy érzem, újra megtenném.
- A komádi emberek nevében is sok sikert kívánok neked!
Cserép Imre
tudósító
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
|