Arról nem is beszélve, hogy a klímák sem éppen mondhatóak olcsónak. Léteznek viszont alternatív megoldások, melyekkel átvészelhetjük a legmelegebb napokat is.

Lecsapott a kánikula Magyarországra - a híradások szerint 100 éve nem volt ilyen meleg nyarunk, folyamatosan dõlnek meg ugyanis a napi minimum-, illetve maximumhõmérsékleti mutatók. Arról nem is beszélve, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat közlése szerint az extrém meleg a hét második felében is kitart, s csak a jövõ hét elején számíthatunk enyhülésre. Addig azonban az ÁNTSZ közlése szerint az egész országban marad a legmagasabb, harmadfokú figyelmeztetés. Az UV-B sugárzás minimuma is nagyon erõs lesz - a legmagasabb értékei az extrém (8-as) szintet is elérhetik. A szélsõséges idõjárás miatt természetesen mindenki a hidegebb zugokat keresi, s elõtérbe kerül a klímaberendezések használata is - már ahol van erre lehetõség.

Azt ugyanakkor kevés ingatlantulajdonos tudja, hogy otthona hõmérsékletének 1 fokkal való csökkentése háromszor több energiát emészt fel, mint 1 fokkal való felfûtése. Számítások szerint pedig egy átlagos teljesítményû klímaberendezés ugyanis havonta mintegy 250 kWh-val növeli meg az áramfogyasztást, ami mintegy 8-10 ezer forintos többletet is eredményezhet a villanyszámlánkon. Természetesen döntõen befolyásolja a klíma fogyasztását a beállított hõmérséklet értéke. Mivel az elszállított energia és a beállított hõmérséklet, illetve a kinti hõmérséklet különbsége között egyenes arányosság áll fenn, minél nagyobb különbséget állítunk be a külsõ levegõ hõmérsékletéhez képest, annál nagyobb fogyasztással kell számolnunk.

A leginkább meghatározó szempont a fogyasztásnál ugyanakkor a gépek hatásfokában, más néven jóságfokában rejlik. A hatásfok a klímák mûszaki felépítésétõl, a kivitelezés precízségétõl, valamint a használt hûtõközegtõl is függ. A hatásfokot számokban mérve is kifejezik, melyeket EER és COP számokkal jelölnek. Ezek a számok kifejezik, hogy egy klíma 1 kWh elektromos energiából mennyi hûtõ, vagy fûtõenergiát képes elõállítani. Minél nagyobbak ezek az értékek, annál kevesebb elektromos áramot használ fel a klíma ugyanakkora tér lehûtésére vagy felfûtésére. Ugyanezen hatékonysági értékek alapján sorolják egyébként a gépeket energiaosztályokba, így nagymértékben csökkenthetjük a felhasznált energia mennyiségét, ha jó hatásfokú (magas EER, COP számok, vagy "A" energiaosztály) gépet választunk. De magas hatásfokúak az inverteres klíma készülékek is, melyek a teljesítmény fokozatmentes szabályozásával takarítanak meg energiát. Szakértõk szerint egy "A" energiaosztályú géppel akár ezrekkel is kevesebb lehet az áramfogyasztásunk.

Sokan veszik a klímát

Köszönhetõen az elmúlt évtized kiemelkedõen meleg nyarainak, a klímaberendezések száma az Európai Unióban olyannyira megugrott, hogy e berendezések áramfogyasztása mára elér a mintegy 7-10 TWh-ot, ami közel annyi, mint hazánk teljes, éves háztartási elektromosenergia-szükséglete! Pedig a klímák nem olcsók. Lapértesülések szerint a Magyarországon eladott klímaberendezések 85 százaléka nagyjából fele-fele arányban 50-70 ezer forintos "belépõ" kategóriájú modell, illetve 100-150 ezer forintos, középkategóriájú, míg a legfelsõ kategóriájú, 200 ezer forint feletti klímák csupán piac 15 százalékát adják. Arról nem is beszélve, hogy a split klímák esetén a vevõknek beltéri egységenként 50-90 ezer forintos felszerelési költséggel is számolniuk kell.

A Magyarországra is jellemzõ kontinentális éghajlat alapvetõ tulajdonsága a nagy téli hideg és az ugyancsak nagy nyári meleg, ezért mindkét idõszakban igencsak pénztárcánk mélyére kell nyúlnunk, hogy télen a fûtés miatt megemelkedett gázszámlát, nyáron pedig a légkondi miatt az egekbe szökött villanyszámlát kifizessük. Pedig léteznek alternatív megoldások is, melyekkel kiválthatjuk a klímát, vagy legalább lecsökkenthetjük a mûködés üzemidejét.

Passzív megoldásokkal a kánikula ellen

Az energiatakarékosságért - a téli, s nyári hónapokban egyaránt - nem csak iszonyatos gépesítéssel, hanem passzív építészeti megoldásokkal is sokat tehetünk. Arról nem is beszélve, hogy ezek a megoldások egyáltalán nem drágák, csak tudatos tervezõi szemléletet igényelnek. Fõként, hogy nem is igazán számítanak újdonságnak, hiszen többségük alapvetése a múlt építészeti irányzatainak. Jó példa a passzív megoldásokra például a 2010-es, és a 2011-es Év Háza díj nyertes alkotásai is.

2010-ben egy mindössze 29 négyzetméter alapterületû ingatlan hódította el a díjat. A Budakeszi-Makkosmárián megépült épületnél tervezési alapvetés volt, hogy anyaghasználata, viselkedése legyen visszafogott, de tudjon annyit, amit egy korszerû mûszaki paraméterekkel felruházott passzívház, méghozzá a gépészet minimálisra csökkentésével. A nyári meleg kint tartásáról így nem légkondicionáló gondoskodik, hanem azt a ház maga oldja meg.

A 2011-es gyõztes a tökéletes tájolásnak, illetve kialakításnak köszönhetõen a legnagyobb kánikulában sem igényel hûtést, és fûtési energiaigénye is igen csekély. "Fontos szempont volt, hogy az energiatakarékos szemléletrõl építészeti megoldások gondoskodjanak, s ne legyen szükség õrületes gépesítésre ahhoz, hogy az épület hõháztartása megfelelõ legyen" - mondta el korábban Földes László, a családi ház társtervezõje. Az építészeti megoldásokra jó példa az épület tetõszerkezete, melyre a vaskos hõszigetelés mellett egy szellõzõrés is került. De a természetes klímaháztartásban nagy szerepe van a tornácnak, ugyanis nyáron teljes mértékben leárnyékolja az üvegfelületeket, míg télen a nappali hátfaláig engedi bejutni a napsugarakat.

5+1 tuti tipp, hogy a számláktól se kapj hõgutát

1. Ha van légkondicionáló, idõnként kapcsoljuk be, de a hõmérsékletet ne állítsuk 27 foknál hûvösebbre és figyeljünk arra is, hogy a hideg levegõ befúvása ne legyen túl erõs. A készüléket szakaszosan használjuk, ellenkezõ esetben ugyanis megfájdulhatnak az ízületeink.

2. Klíma helyett inkább szigetelj! A házak, lakások homlokzati szigetelése ugyanis nem csak a téli hideg ellen véd, a nyári kánikula idején is hatásos. Nyáron, megfelelõ árnyékoló-eszközök alkalmazása mellett, a szigetelés akár 5-7 fokkal is csökkentheti a lakások belsõ hõmérsékletét.

3. Csak éjszaka szellõztess! Az extrém melegben nem érdemes nappal nyitva tartani az ablakokat, annál inkább éjszaka! Az éjjeli órákban érdemes kereszthuzatot fenntartani, hiszen így nem csak a lakás levegõje, de a szerkezet is könnyebben lehûl valamelyest.

4. Sötétíts! A tûzõ nap ellen a legjobb védekezés, ha minél jobban elsötétítjük otthonunkat. Erre a legegyszerûbb megoldás a redõny, illetve a spaletta, de ezek hiányában jó megoldás lehet a sötétítõ függöny is.

5. Vegyél hõvisszaverõ ablakfóliát! Enyhén árnyékoló, hatékony megoldás. Négyzetméterenként körülbelül 6-10 ezer forintba kerül, de több évre szóló megoldás. Az okos fóliák nyáron kint tartják a meleget, télen nem engedik be a hideget.

+1. Bár a ventilátor nem hûti le a levegõt, de a keringetés miatt javul komfortérzetünk. Házi praktikaként pedig kipróbálhatjuk, ha egy megfagyott vizespalackot helyezünk a szerkezet elé - ez ugyanis valamelyest le is hûti a levegõt.