Az útvonal Komádi - Mátészalka – Tákos – Csaroda - Márokpapi – Tarpa – Tivadar – Szatmárcseke – Túristvándi – Kölcse – Sonkád – Nagyszekeres – Csengersima – Csenger volt. Az elsõ kiemelkedõ nevezetes hely Tákos volt, ahol megtekintették az 1766-ban épített zsindellyel fedett templomot. – „A templom földje döngölt agyag, már az anyaga és méretei is különlegesek, de ami igazán kiemeli a ránk maradt hasonló falusi templomok közül, az a páratlan faragott és festett berendezés és a festett kazettás mennyezet, amelyet Asztalos Lándor Ferenc készített. A bútorzaton található feliratok és évszámok alapján megállapítható, hogy a belsõ berendezést nem egyszerre készítették. 1766-ban az építéssel egy idõben készült a mennyezet keleti fele, 1779-ben a karzat,1784-ben a nyugati fele. Száz évvel késõbb 1867-ben készült Dancs Imre fedeles széke és madaras padja, illetve évszám nélkül a Budai szék. Különálló fatornyát a templommal egy idõben építették.” – mondta el a 77 éves gondnok asszony. Itt csoportkép is készült. Szatmárcsekén tiszteletüket tették Kölcsey Ferenc síremlékénél, ahol a Himnuszt is elénekelték, majd széjjelnéztek a csónak alakú, faragott fejfákkal teli temetõben. Tarpán nem hagyhatták ki a szárazmalom meglátogatását sem, hiszen ez Tiszántúl egyetlen megmaradt szárazmalma. A mai napig megõrizte teljes épségben eredeti szerkezetét, a járgányos malmot, melyet 1885-ben ácsoltak. Itt ajándékokat vásároltak, többek között a híres aszalt gyümölcsöket, szilvát és körtét is. A templomokat, amelyeket meglátogattak Árpádkori templomok voltak többségben. Túristvándon a vízimalom ejtette ámulatba a kirándulókat.

Ma is mûködõ malom ipartörténeti mûemlék. Itt Pogány Károly gondnok, presbiter mutatta be a csoportnak mûködésközben a malmot. Legvégül Csengeren tekintették meg a híres református templomot, ahol Balogh Sándor lelkészi munkáját kezdte. Õ tartott elõadást a templom múltjáról, értékeirõl. Többek között elmondta, hogy a templom falai között több zsinatot is tartottak a reformátusok, melyek közül a legfontosabb a Méliusz Juhász Péter által vezetett 1756. évi volt. Itt Csengeren a Schuster étteremben vacsorázott meg a csoport és innen már vissza Komádiba vezetett az út.

A kirándulásnak túl a nevezetességek megtekintésén, közösségépítés is volt a célja mondta el a szervezõ Balogh Sándor lelkész.

Cserép Imre

tudósító