Lázár János, a miniszterelnökséget vezetõ államtitkár legfrissebb nyilatkozata szerint a legutóbbi 10 százalékos rezsiköltség-csökkentés csak a kezdet. Véleménye szerint optimális lenne a víz- és csatornadíjak 10 százalékos csökkentése júniusig és kívánatos lenne a gáz és elektromos áram árának további 20 százalékos csökkentése is 2014 júniusáig.

Víz, csatorna, szemétszállítás...

Egy átlagos városi család (4 fõ) napi vízfogyasztása hozzávetõlegesen 600 liter, vagyis 0,6 köbméter. Éves szinten tehát közel 220 ezer literrel, vagyis 220 köbméteres fogyasztással számolhatnak. Ez a mai árakon mérve közel 73 ezer forintra rúg éves szinten. Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni arról, hogy a legtöbb hazai településen a vízfogyasztás után kell fizetni a szennyvízszállítás díját is. Tehát ez jelenleg további 82 ezer forintos terhet jelent egy átlagos magyar családnak. A kormány által bejelentett 10 százalékos csökkentés tehát hozzávetõlegesen 15 ezer forintos kiadáscsökkenést jelenthet majd egy átlagos magyar családnak éves szinten.

A szemétszállítás díjának 10 százalékos csökkentésével megspórolható összeg ugyanakkor még ennél is jóval alacsonyabb. Bár a szemétszállítás díja igen változó az ország egyes pontjain - az ürítések díja az 100-200 forinttól az ezer forintos nagyságrendig is terjedhet - a döntés nyomán a családoknál maradó összeg így is maximum néhány száz forint lehet éves szinten. Érdemes megnézni a KSH adatait a szemétszállítás éves fogyasztói átlagáráról. E szerint átlagosan alig 200 forintot jelent évente a kormány legújabb elhatározása.

Nem szabad megfeledkezni ugyanakkor a várható intézkedés lehetséges árnyoldalairól sem. A három közmû szolgáltatói esetében már aligha beszélhetünk multinacionális vállalatokról. Így nagy kérdés, ki fogja majd megfizetni azt az esetleges veszteséget, amelyet az egyes önkormányzati tulajdonú szolgáltatók lesznek kénytelenek lenyelni. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetõje ezzel kapcsolatban megjegyezte: országszerte jelentõsen eltérõek a viszonyok, de nem egy olyan szolgáltatót ismer, amelynél "a középszintû vezetõk is meglehetõsen nagy értékû szolgálati autóval tudják ellátni a feladataikat. Nem biztos, hogy erre a jövõben is lehetõségük lesz. Elõbb csökkentsék a költségeiket!"

Ugyanakkor, mint ahogy azt a frakcióvezetõ is megjegyezte, országszerte jelentõsen eltérõek a viszonyok. A víz és csatornahálózat fenntartása viszont rendkívül tõkeigényes, így egy díjvágás tovább nehezítheti az amúgy is rossz állapotban lévõ csatornahálózatot. Mint ismert Magyarország ma is több mint 300 településén több mint 800 ezer ember iszik, fõz és öntöz a megengedett határértéknél magasabb arzéntartalmú csapvízzel. Az Európai Bizottság tavaly év végéig adott haladékot Magyarországnak, hogy biztosítsa az ivóvizek európai uniós határérték alatti arzén, bór, s fluorid tartalmát, ugyanakkor az ivóvízminõség-javító program jelentõs csúszásban van. Egy esetleges rezsidíj-csökkentés pedig további csúszásra adhat okot a tõkehiányal küzdõ önkormányzatoknak.

További 20 százalékkal csökkenhet a gáz és a villany ára

Egy példával szemléltetve az államtitkár által bejelentett költségcsökkenést, vegyünk alapul egy hazánkban átlagosnak mondható 120 négyzetméter alapterületû családi házat, melynek éves átlagos gázfogyasztása 3000 m3/év, ami a 2012-ben tapasztalt átlagárat alapul véve 408 000 forintos költséget jelentett a háztartásnak. Ehhez képest az államtitkár által bejelentett költségcsökkenés közel 115 ezer forintra is éves szinten 2014 júniusától, amely havonta közel 10 ezer forint megtakarítást jelenthet a háztartás számára.

A villamos energia esetében is megszellõztetett költségcsökkenés érzékeltetéséhez pedig vegyünk alapul egy 4 fõs háztartást, melynek havi áramigénye ~185 kWh. Ez évente ~2200 kWh, ami átszámítva 106 920 forintos költséget jelentett a családnak még 2012-ben általános villamos energia esetén. Ehhez képest 2014 júniusától már közel 30 ezer forinttal több maradhat a családi kasszában éves szinten, ha a kormány valóban véghez viszi eredeti elképzeléseit.

Bár kétségtelen, hogy a lakosság számára egyre nagyobb terhet jelent a rezsikiadások fedezése, továbbá hogy az elmúlt két év során jelentõsen emelkedtek a villany- és gázszámlákkal kapcsolatos lakossági tartozások, a lépés akár középtávon is negatívi hatást fejthet ki az energiaszolgáltatás biztonságára, ugyanis az érintett szolgáltatók között nem egy már most is veszteségesen üzemel. Az egységes rezsidíj csökkentés semmiképpen sem nevezhetõ hatékony megoldásnak, ugyanis ez esetben a gazdagabb rétegek éppúgy részesülnek a kedvezményekbõl, mint azok, akik már most sem képesek a számláik befizetésére. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a lakossági rezsidíj-csökkentést a hazai vállalati szektor fizetheti majd meg. A szolgáltatók ugyanis veszteségeiket a nagyfogyasztók terheinek növelésével csillapíthatják. A vállalati szegmensben végrehajtott áremelés viszont elõbb-utóbb a lakossági fogyasztásban csapódhat le. Hiszen gondoljunk csak bele, ha például egy pék drágábban tudja csak megsütni a kenyeret, akkor elõbb-utóbb az drágább lesz a boltok polcain is. S ne legyen illúziónk, ugyanez a folyamat lejátszódhat a legtöbb szektorban is.