"Meglehetõsen ritka, nem minden évben ismétlõdõ jelenség" - így jellemezte az utóbbi hetek idõjárását Varga László, az Országos Meteorológiai Szolgálat elõrejelzési osztályának vezetõje. Száztíz éve nem hullt januártól április elejéig ennyi csapadék Magyarországon. Ez jórészt annak a következménye, hogy sûrûn követték egymást a sok esõt és havat hozó földközi-tengeri ciklonok, amelyekbõl a hétvégén újabb érkezik.

Jól jellemzi a mennyiségeket, hogy Kékestetõn 341 milliméter csapadék esett 90 nap alatt, ami 224 milliméterrel több, mint a sokévi átlag. A Kékesen a hó vastagsága március 30-án elérte a 106 centimétert, ami rekord - egy méternél vastagabb hóréteg utoljára 1970 márciusában volt az ország legmagasabb pontján.

Az érdekességeken túlmutató tény, hogy januártól áprilisig a legszárazabb délkeleti területeken is több mint 90 milliméterrel több volt a hó és az esõ a sokévi átlagnál. A legcsapadékosabb helyeken több mint 200 milliméterrel több esõ és hó hullott.

Az egymást követõ ciklonok, majd az enyhülés miatt szerte az országban 158 ezer hektárt öntött el a belvíz, ebbõl 72 ezer hektár a vetés és a szántó. A belvíz Csongrád megyében a legnagyobb probléma, ahol több mint 30 ezer hektárt borít az Országos Vízügyi Fõigazgatóság összefoglalója szerint. Ahol nem alakul ki belvíz, ott is járhatatlanok a földek a sár miatt - mondta Vadász Vilmos, az OMSZ munkatársa. Varga László azt tette hozzá, hogy a 2010-es árvizek is az erõs mediterrán ciklonok miatt következtek be, csak akkor május-júniusban esett rekordmennyiségû esõ.

Még nem tudni, mekkora a kár

A földeken mintegy két-három hetes késésben vannak a gazdálkodók a tavaszi munkálatokkal a csapadék és a hideg miatt - tájékoztatta az [origo]-t a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Földmûvelésügyi Igazgatósága. A Nébih adatai szerint közel 2,3 millió hektárra terveznek tavaszi vetést, viszont a talaj elõkészítését csak a terület tizedén tudták elvégezni. 2012-ben ugyanebben az idõszakban 45 százalékban sikerült felszántani a földeket.

A tavaszi vetésbõl márciusban valamivel több, mint 40 ezer hektáron került mag a talajba, míg tavaly közel 240 ezer hektáron voltunk túl április elején. Eddig a tavaszi árpa negyedét vetették el, míg az elmúlt évben ilyentájt vége is volt ennek a mûveletnek. Magborsót 20 ezer hektáron terveznek a gazdálkodók, ebbõl mindössze 3 ezer hektárt sikerült bevetni. Tavaly ilyenkor már a földben volt a borsó 97 százaléka.

 

A kedvezõtlen idõjárás az õszi kalászosoknál még nem okozott nagyobb problémát a Nébih tájékoztatása szerint. A kalászosokat optimális idõben vetették, jól teleltek a folyamatos csapadék és az enyhe tél miatt, és a nagyobb hidegben jól jött a fagytól védõ hótakaró.

Megerõsödve ment a télbe az õszi káposztarepce. Ez a növény aránylag jól tûri az elhúzódó telet, de szükség lenne a kedvezõ idõjárásra, különben nem indul meg a vegetáció. A vízzel borított területeken a repce kipusztulásától tartanak a Nébih szakemberei.

Még nem állapítható meg, hogy a terjeszkedõ belvíz mekkora kárt okoz az õszi és a tavaszi vetéseknél. A növények szempontjából az a meghatározó, hogy meddig marad a víz a földeken, de a hosszan tartó hideg, havas, csapadékos idõ garantáltan hátráltatja a fejlõdésüket.

A következõ hetek idõjárásától függ, hogyan alakulnak a termésátlagok a Nébih szerint. Annyi biztos: körülbelül kéthetes csapadékmentes idõ kellene, hogy a teljesen telített talajok valamennyire kiszáradjanak. Ezután lehetne folytatni a március elsõ hetében elkezdett talaj-elõkészítési és vetési munkálatokat.

Április közepéig nem lesz semmi

Nem lesz igazi tavasz április elsõ felében sem. Pénteken újabb mediterrán ciklon éri el az országot, és napközben egyre többfelé várható esõ, zápor. Szombaton délelõtt még országszerte esni fog, majd délután már csak a középsõ és a keleti területeken valószínû esõ, zápor. A vasárnap sem lesz teljesen száraz, néhol lehetnek záporok, a hegyekben hózáporok. Hétfõn, kedden és szerdán egyaránt kisebb esõre, záporokra kell számítani.

Az átlagosnál 6-10 Celsius-fokkal hûvösebb marad az idõ Közép-Európában április közepéig, de Franciaországban és Spanyolországban is 3 fokkal hidegebb lesz a sokévi átlagnál. Vasárnapig nemcsak Magyarországon lesz több csapadék az ilyenkor szokásosnál, hanem a Balkán-félszigeten és a Kelet-európai-síkság déli felén is.

A lehûlés és a havazás egyértelmûen jól jött azoknak, akik allergiásak a virágporra, mert március utolsó hetében alig volt pollen a levegõben. Az allergén növények pollenkoncentrációja nagyrészt csak alacsony, tüneteket nem okozó szintet ért el az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) jelentése szerint.

A mérõhálózat legfrissebb adatai szerint kedden a ciprus- és tiszafafélék virágpora okozhatott tüneteket Miskolcon, Gyõrben és Budapesten, a nyáré Gyõrött és Pesten, az égeré Miskolcon. A sok esõ miatt sehol sincs szmog vagy erõsebb légszennyezés, és ez csütörtökön is így marad, derül ki az OKI elõrejelzésébõl.