A pénzügyi jogok biztosa ezt egy általa rendezett budapesti konferencián mondta az MTI-nek, pénteken. A konferencián hazai kis- és közepes vállalkozások vezetõi mondták el, hogyan képzelik el a vállalkozásbarát üzleti környezetet.

Doubravszky György a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég bejelentett növekedési hitelprogramja kapcsán elmondta: a jegybank és a bankok tárgyalásain még sok vita lehet az alacsony kamatmarzs miatt. Emiatt - Orbán Viktor miniszterelnök korábbi nyilatkozataival összhangban - ismét felmerül az, hogy középtávon meg kell célozni az 50 százalékos magyar tulajdont a bankrendszerben, mert az akár a rövid távú profitérdekeken is túllépve, a magyar érdekek mentén mûködne.

Azt, hogy az MNB programjának köszönhetõen kétszázalékos kamattal kaphatnak forinthitelt a kkv-k, Doubravszky György jó lehetõségnek nevezte, tekintve, hogy az egyik probléma a vállalkozói szektorban a forráshiány, és így a körbetartozás.

A pénzügyi jogok biztosa kifejtette: az MNB maximum 2 százalékos kamatmarzsot fogad el, ami azért kihívás a kereskedelmi bankoknak, mert eddig körülbelül 5 százalékos marzzsal dolgoztak, így itt lehet feszültség a tárgyaló felek között. Hozzáfûzte ugyanakkor, hogy mivel minden bank beleesett a devizahitelek "csapdájába", ezért szövetségben tárgyalnak és együtt mozdulnak.


Doubravszky György szerint a magyar bankrendszerben a verseny jelenleg csak látszólagos, így amíg nincs valódi választási alternatíva, addig a kormánynak sincs tárgyalási ereje ebben a kérdésben. Kifejtette: hatalmas a különbség a külföldi anyabankok és magyar leánybankjaik között a számlavezetési és hitelkondíciókat tekintve, ezeket a differenciákat pedig meg kellene szüntetni. Szólt arról, hogy fogyasztóvédelmi szempontból a devizában nyilvántartott forinthitelek problematikusak lehetnek. Amennyiben ezek hibás termékek, úgy lehetne korrigálni õket, hogy a folyósítás napjával forinthitelre cserélik, és ennek alapján újraszámolják a tõketartozást - mondta Doubravszky György.

Hozzáfûzte azonban, hogy a forinthiteleket is meg kell vizsgálni, mert a devizahitelek elterjedésekor azok vélhetõen túlárazottak voltak. Rámutatott: 2010-ig nem volt érdemi pénzügyi fogyasztóvédelem, vagyis amikor ezeket a hiteleket folyósították, akkor nem vizsgálták a konstrukciók fogyasztókra gyakorolt hatását.

A Magyar Bankszövetség, a kormány és saját hivatalának tárgyalásairól a biztos elmondta, hogy ezek a miniszterváltás elõtt elkezdõdtek, és akkor folytatódnak, miután az NGM kinevezte a tárgyalásokért felelõs helyettes államtitkárt. Doubravszky György a vállalkozások problémái kapcsán jelezte: Magyarországon az nehezíti meg a vállalkozások helyzetét, hogy sokszor a "józan ésszel nehezen érthetõ szabályozói környezet van", amely kiszámíthatatlan és túlzottan bürokratikus. Hozzátette: a vállalkozások konkrét, a pénteki konferencián elhangzott javaslatait összegyûjti, és továbbítja a döntéshozóknak, így például Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek.

A konferencia célja, hogy egyértelmûvé tegye: a pénzügyi jogok biztosának hivatala nemcsak a devizahitelek problémájának vizsgálatával, hanem a kisvállalkozói környezet javításával és a pénzügyi kultúra terjesztésével is foglalkozik - hangsúlyozta a biztos.