2024. április 27. Szombat, Zita.
 
A magyar vásárlók tudják a titkot? Így spórolnak a profikForrás: penzcentrum.hu
Utolsó módosítás: 2013-05-15 10:33:45
A gazdasági nehézségek hatására látványosan alakul át életünk Európában. A felmérések szerint igencsak megváltoztak fogyasztási szokásaink az elmúlt években, szinte észre sem vesszük, és egyre inkább elmegy a kedvünk a hagyományos vásárlástól, kezdjük unni a klasszikus márkákat, közben pedig olyan lehetõségekkel ismerkedünk meg (újra), mint az alternatív fogyasztás, az újrahasznosítás, a használtcikk-piac, vagy a csoportos vásárlás.

Az öt éve kezdõdött válság minden bizonnyal tartósan beírja magát az európai polgárok tudatába és módosítani fogja fogyasztási szokásaikat. A gazdasági válság következtében elterjedt szokások látványosan fogják meghatározni a jövõ fogyasztását- állítja a tavaly decemberben, 12 európai országban elvégzett Cetelem Körkép fogyasztói felmérés.

Az alap: kevés a pénzünk

A pénzeszközök hiánya olykor gátolja a vásárlásra irányuló vágyat. Ezt bizonyítja, hogy átlagosan minden harmadik európai polgár úgy véli, a pénzhiány valóban kihat vásárlási kedvére. A kelet-európaiak hajlamosabbak az efféle frusztrációra: a magyarok és a románok harmada, a lengyelek és csehek (mindkét nemzet 38 százaléka), valamint a szlovákok fele kirekesztve érzik magukat a vásárlásból a pénzhiány miatt.

A tartós válság némiképp lefékezi az európai polgárok vágyait, akiknek vásárlási kedve lelohadni látszik: csak 13%-uk vélekedik úgy, hogy van pénze vásárlásra és ezt ki is használja. Egy egyedülálló tény rendkívül jól példázza az európai fogyasztó ötévnyi válság után kialakított új gondolkodásmódját: átlagosan az európai fogyasztók 17%-a gondolja, hogy van pénze vásárlásra, de kiemelik, hogy ehhez nincs különösképpen kedvük!

A mélyreható változások a márkákat is arra ösztönzik, hogy újragondolják arculatukat és az új megközelítéseknek megfelelõ társadalmi-ökológiai vetületekkel ruházzák fel azt. Igaz ugyan, hogy a fogyasztók elsõsorban a jó ár/érték arány miatt vásárolják termékeiket, de választásukat a származási országban történõ foglalkoztatás tiszteletben tartásán, a környezetvédelmen, az alapanyagokról és a gyártási folyamatokról szóló információk megosztásán és az egészségre gyakorolt hatásokon alapuló szempontokkal is indokolják. Sõt, sokan ennél tovább is mennek, és szívesen alakítanának ki partnerségi viszonyt a márkákkal árucikkeik piaci bevezetését megelõzõ tesztelés céljából.

 

Az internet a legjobb szövetséges a tudatos vásárláshoz

A fogyasztáscsökkentés ugyanakkor a jobb fogyasztással jár együtt, és az internetnél keresve sem találni jobb szövetségest a vásárlóerõ optimalizálására: az internet ma ár-összehasonlító oldalakkal és közösségi hálózatok weboldalaival, a mobil-kereskedelemmel és a pénztárca természetes kiterjesztését jelentõ mobilfizetéssel hódít. 

A túlzott egyéni fogyasztás ideje lejárt és átadja helyét egy olyan fogyasztásnak, amelyet jobban áthat a közösségi és emberbarát jelleg. Miért lenne érdemes távoli és hideg üzletekbe vándorolni új termékek vásárlása és felhalmozása céljából, amelyek ráadásul jobban ki is fosztják a pénztárcát, ha ugyanaz a termék, alig használt állapotban a közvetlen szomszédnál is rendelkezésre áll? Más szavakkal kifejezve, miért vegyünk újat, amikor csinálhatunk a régibõl újat?

Ez az egyszerû paraszti észre valló elv a következõ három fontos, egyszerre jelentkezõ és tartós jelenség kapcsán újra értelmet
nyer:

 a válság arra ösztönzi a háztartásokat hogy továbbra is jól, de kevesebb pénzbõl tudjanak vásárolni; 

 a közösségi internet eszközként szolgál a fogyasztók számára, hogy kapcsolatot teremtsenek egymás között;

 a környezettudatosság a termékek felhalmozása és ezáltal a környezet megterhelése helyett újrahasznosításra ösztönzi a fogyasztókat.

Így a tegnap még szélsõségesnek vagy a létszükségletek kielégítését célzó fogyasztási szokásokat holnap mindenki alkalmazni fogja.

Új szokások: így spórolunk a 2010-es években

Egyre több híve van az újrahasznosításnak

Legyen szó lomtalanításon összeszedett bútorokról, amelyekkel teljesen ingyen díszíthetõ fel a lakás retro/vintage stílusban, vagy a nagylelkû családok által a gyûjtõhelyeken leadott babaruhákról, az újrahasznosítás ötlete az európaiak több mint kétharmadát meghódította... Ráadásul az elkövetkezendõ években is várható az új hívek csatlakozása, így az újrahasznosítók köre az európai polgárok háromnegyedét fogja felölelni!

Használtcikk-piac: egy nem is olyan új reflex

A zsibárukért és ócskaságokért rajongó fogyasztók körében eddig is népszerû használtcikk-piacok az internet segítségével soha nem látott forgalmat bonyolítanak le. Jó üzletet kötni továbbra is használtcikk vásárlással lehet, fõleg az ínségesebb idõszakokban. Míg régen a vásárlónak nehéz volt ráakadnia a keresett használt árucikkre lakóhelye közelében, a specializálódott internetes honlapok (pl. Vatera) a kereslet és a kínálat gyors összekapcsolásával nagyban megkönnyítette a fogyasztók feladatát.


Az európai polgárok használtárucikkek iránti rajongása tulajdonképpen nem új keletû. Az internetes honlapok csupán a gyermekkor bolhapiacát váltották fel. De az a technológiai többletérték, amelyet az internet az online kereséssel, a tér-és
idõbeli korlátok megszüntetésével, a fogyasztók közötti társadalmi érintkezés megteremtésével a használtcikk-piachoz ad,
lehetõvé teszi, hogy valódi fogyasztási reflexszé váljon. 

Csere: a világ legõsibb fogyasztási módja a kor szelleméhez igazodik

A felmérés szerint a kereskedelmi rendszer még radikálisabb alternatívájaként az árucsere kissé háttérbe szorul az európai fogyasztók szokásainak palettáján (közel egyharmaduk alkalmazta már ezt a gyakorlatot). Ugyanakkor a gazdasági elõnyök, valamint a csere öröme az európai lakosság több mint felét meg fogja gyõzni arról, hogy érdemes lesz kipróbálni e módszert is a jövõben.

A használtcikk-piachoz hasonlóan a cserére specializálódott internetes honlapok megjelenése megkönnyítette e gyakorlat elterjedését, amely még inkább arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy a közvetítõk elkerülésével (ideértve a pénzügyi közvetítõt is!) elforduljanak a hagyományos útvonalaktól...

A közvetítõk megkerülése végsõ soron elõsegíti a fogyasztók egymás közötti közeledését: már korábban is láthattuk, hogy noha a fogyasztó elsõsorban a jó üzletet keresi, nem bánja, ha egyúttal kapcsolatokat alakít ki és értelmet ad fogyasztásának, miközben eltávolodik a kereskedõktõl, akikben a bizalma a válság elõrehaladásával megingott.

A fogyasztók összefogva ráébrednek, hogy jövõjük záloga az egységükbõl származó erõ. Az együttmûködõ fogyasztás ötlete, melynek alapja, hogy a fogyasztók csoportokba tömörülnek, hogy nagyobb súllyal essenek latba a kereskedõknél és a gyártóknál, szintén nem tegnap született meg: a fogyasztói egyesülések évtizedek óta léteznek Európa-szerte.

De az összefogáson alapuló fogyasztás napjainkban és a jövõben a csoportos vásárlástól az egyéb megosztási módokig újabb és újabb formákat fog ölteni, s az egyes módozatok népszerûségét a fogyasztó dönti el.

Csoportos vásárlás, vagyis összefogás az elõnyökért

A kínálat bõvülésével és a gyártók erre irányuló vállalkozó kedvének növekedésével az európai fogyasztók egyre nagyobb számban választják a csoportos vásárlás lehetõségét. A kuponos/bónuszos internetes honlapok által széles közönség számára elérhetõvé tett vásárlási mód vonzó árakat biztosít a vásárlók számára... azzal a feltétellel, ha elég nagyszámú vásárlói csoportot alkotnak.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!