Ömlik a külföldi tõke Magyarországra - legalábbis ezt olvashatja ki a 2012-rõl közölt statisztikákból, aki csak a fõ számokra tekint. Örült a számnak a Nemzetgazdasági Minisztérium is, és az MTI-nekbüszkélkedett a kiugró adatokkal. Hiba lenne viszont dollár- és eurókötegeket keresni a magyar rónán, ugyanis az óriási mennyiségû pénz nagy részébõl nem gyárak, gépek és munkahelyek lettek.

Akkor viszont hogyan mért 10,4 milliárd euró (3000 milliárd forint) nettó tõkebeáramlást a Magyar Nemzeti Bank 2012-re? Bár a tisztánlátást nehezíti, hogy az adatokat a jegybank úgy méri, hogy a mögötte álló egyedi befektetéseket nem árulja el, a részletes adatokból azért körvonalazódik, hogy valójában mi történhetett.

Úgy megy, ahogy jött

A jegybank elkülöníti, hogy a befektetés úgy történt-e, hogy egy külföldi részesedést szerzett-e egy magyarországi üzletben, újra befekteti-e a pénzét, vagy egyéb módon hozott tõkét Magyarországra. Az elõbbiben nem volt érdemi változás, 2009-et leszámítva az elmúlt öt évben végig 3,1-3,5 milliárd euró között ingadozott, az újra befektetett tõke sem változott sokat 2011-hez képest. Tavaly az utóbbi, "egyéb" kategóriában volt szokatlanul nagy a pénzmozgás, 5,7 milliárd euró.

"Az egyéb tõkemozgások nagy része nem állóeszköz-beruházás" - magyarázta Hunya Gábor, a Bécsi Gazdaság-összehasonlító Intézet közgazdásza. Ez a kategória, amely a legnagyobb tételt jelentette a rekordmértékû tõkemozgásban, az elemzõ szerint valójában a külföldi anyavállalatok és a magyarországi leányaik közti hitelkapcsolatokat jelenti, amelyekben a pénz "nagyon gyorsan mozog ide-oda". A rekordadat csak azt bizonyítja, hogy egyre több a vállalati pénzmozgás, de ezeket nehéz kötni konkrét befektetésekhez - mondta Hunya Gábor, aki szerint az egyéb pénzmozgások hektikussága miatt könnyen lehet, hogy a következõ idõszakban nagy mennyiségû mûködõ tõke úgy távozik, ahogy tavaly beérkezett.

Igazi befektetésbõl nem lett sokkal több

A Magyarországon átszáguldó tõke egyre nagyobb mértékét az MNB is látja, ezért 2008 óta igyekeznek kiszûrni azokat a pénzeket, amelyek egy negyedéven belül már el is hagyják az országot. Az úgynevezett átfolyó tõke a válság óta egyre nagyobb összeget tesz ki, tavaly a 10,4 milliárd euróból 3,9 milliárd volt ilyen.

Hogy a tényleges, nem pénzügyi befektetések mértéke nem növekedett Magyarországon, bizonyítják a zöldmezõs beruházások. Hunya Gábor szerint 151 zöldmezõs beruházás indult 2011-ben (ebbõl 58 a feldolgozóiparban), míg az elõzetes adatok szerint csupán 97 darab 2012-ben (37 a feldolgozóiparban). A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) összegzése szerint az általuk kezelt 89 beruházásból 1,3 milliárd euró mûködõ tõke keletkezhet 2012-ben. Vagyis a teljes tõkebeáramlásnak csupán a körülbelül nyolcada tényleges, munkahelyteremtõ befektetés.

Az MNB részletes adataiból kiderül, hogy a részvény típusú befektetések 3,6 milliárd eurójából 1,4 milliárd bankoknál valósult meg. Ide számolják el azt, amikor a külföldi anyabankok tõkét adnak a magyarországi leányuknak, márpedig a külföldi bankok több százmillió euróval tömték ki a hazai érdekeltségeiket, például augusztusban az olasz anyabankja 45 milliárd forinttal tõkésítette fel a CIB-et. Tavaly nagymértékben, 13-ról 15,7 százalékra nõtt a bankok tõkemegfelelési mutatója, ez szintén bizonyítja a banki tõkebeáramlást.

Miközben a külföldi bankok tõkét tesznek be Magyarországra, a hazai leányaik vadul fizetik vissza a hiteleiket: a bankok csak az második félévben 5 milliárd eurónyi hitelt törlesztettek külföldre (az elsõ félévrõl nem közölt adatot az MNB), a Capital Economics adatai szerint pedig 2011 közepe óta 12 milliárd euró forrást vontak meg a bankoktól. Összességében ez azt jelenti, hogy a bankok stabil lábakon állnak, viszont jelentõsen kevesebb pénzbõl tudnak hitelezni.

Parkolóóraérme-gyûjtõ

Az egyéb tõkemozgások 5,7 milliárdos rekordján belül az adatokból két olyan tevékenység ugrik ki, amely jelentõsen fölfelé húzta a külföldiek finanszírozási befektetéseit. A jármûgyártás iparágon belül 4,4 milliárd euróval nõtt a befektetések mértéke, a pénzügyi közvetítéseken belül pedig 5,9 milliárd euróval. A máshova nehezen besorolható tevékenységeket összesítõ úgynevezett egyéb kiegészítõ üzleti szolgáltatásokon belül 4,7 milliárd euróval csökkent a külföldiek finanszírozása.

Ez a kategória olyan, nehezen összeillõ területeket fog egybe, mint a vonalkód-szolgáltatás, az adománygyûjtés, a parkolóóraérme-gyûjtõ szolgáltatás, de idetartozik az adósságbehajtás és az úgynevezett független árverés is. Nehezen képzelhetõ, hogy mintegy 1400 milliárd forintnyi vállalati hitelt vontak ki külföldiek például a parkolóóra-bizniszbõl, ezért valószínûbb, hogy a pénzügyi szektoron belül rendezték át úgy a cégbirodalmakat, hogy az adósságbehajtásba vagy árverésbe helyezett pénzek átkerültek a pénzügyi közvetítést végzõ tagvállalatokhoz.

A hagyományos befektetésekhez közelebb álló részvény típusú tõke 3,6 milliárdján belül 1,5 milliárddal nõtt az üzletvezetési, vezetõi tanácsadási tevékenységet végzõ cégek külföldrõl érkezõ tõkéje. A tõkeáramlások vizsgálatával is foglalkozó Hunya Gábor szerint az üzletvezetési, vezetési tanácsadás mögött állhat az, ha átszerveznek egy autógyárat. Erre utal a 2011 végi extrém nagy mértékû pénzmozgás is: 11,5 milliárd eurót fektettek be tanácsadási tevékenységbe, miközben 9 milliárd eurót vontak ki a jármûgyártásból. A számokból nyilvánvaló, hogy ilyen összeg nem hagyta el az országot, tehát nagy valószínûséggel egy autóipari cég holdingba szervezésérõl van szó.

A Nemzetgazdasági Minisztérium az MTI-nek azt mondta, 2013-ra 3 milliárd euró körüli tõkebefektetést vár, de ebbe sem az átfolyó tõkét, sem az E.On gázüzletágának állami kézbe vételét nem számolják. Ez teljesíthetõnek tûnik abból kiindulva, hogy az átfolyó tõkét és az egyéb tõkemozgást nem számolva 2012-ben 3 milliárd fölött volt a tõkebeáramlás.

Ugyanakkor a Magyarországra ömlõ tõke nem egyedi jelenség. Csehországban 8,2 milliárd euró tõke áramlott be, vagyis négyszer annyi, mint egy évvel korábban.