Évrõl évre egyre több nõ kerül az államigazgatásba. Az elsõ helyen Kanada, a lista végén Szaúd-Arábia végzett – derül ki az Ernst & Young legfrissebb felmérésébõl.

„A következõ egy évtizedben elõreláthatólag egymilliárd nõ lép majd be a munkaerõpiacra, indít saját vállalkozást, illetve tölt be új vezetõ pozíciót. Épp ezért a nõkre ma már egyre inkább úgy tekintenek, mint a következõ nagy feltörekvõ piacra, a folyamatot pedig a kormányzatok sem hagyhatják figyelmen kívül. Sok országban felismerték már az ebben rejlõ lehetõségeket, és a szabályozási környezetet is annak megfelelõen alakították át, hogy csökkentsék a nemi esélyegyenlõtlenséget. Ennek ellenére a nõi vezetõk aránya még mindig alacsonyabb, mint a férfiaké" – mondta Bindics Judit, az Ernst & Young államigazgatási szolgáltatások üzletágának vezetõje.

Miniszterelnöknõ Szaúd-Arábiában? Kizárt

A világ húsz legfejlettebb országát vizsgáló felmérésbõl kiderül, hogy mindössze négy államban haladja meg a harminc százalékot a nõi vezetõk aránya az államigazgatásban, annak ellenére, hogy a szektor munkavállalói között általában magas arányban vannak jelen a nõk. Még a listán elsõ helyet szerzett Kanadában is csupán 45 százalék a nõi döntéshozók aránya, míg a szektorban összességében 62 százalékos a reprezentációjuk. A vezetõi lista második helyén Ausztrália, a harmadikon az Egyesült Királyság végzett. A legrosszabbul India, Japán és Szaúd-Arábia teljesített.

Az államigazgatási területen arányaiban Oroszországban dolgozik a legtöbb nõ, a második helyen az Egyesült Királyság, a harmadikon a Dél-Afrikai Köztársaság szerepel.

A politikai életet tekintve a Dél-Afrikai Köztársaságban a legnagyobb a hölgyek reprezentációja: a parlamenti képviselõk 42 százalékát, a miniszterek 40 százalékát õk adják. A lista második helyén Németország áll, a "bronzérmes" pedig Kanada.

Másképp döntenek

„A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nõk megjelenése a döntéshozatali mechanizmusokban minõségi változást indít el az adott szervezetben. A nõi vezetõk ugyanis elõsegítik a mindkét fél számára elõnyös, úgynevezett win-win szituációk kialakítását, sok esetben ezzel is elõmozdítva a már holtpontra került vitákat" – mondta Bindics Judit.

Az Ernst & Young tanulmánya szerint négy fontos lépésnek kell teljesülnie ahhoz, hogy javuljon a helyzet. Egyrészt jogszabályi változtatásokkal kell segíteni a láthatatlan akadályok leépítését, másrészt kulturális fejlõdésre van szükség. A lista harmadik helyén a példaképek bemutatása, a negyediken a következõ generációknak szóló akcióterv szerepel.