Az Országgyûlés elõtt lévõ T/11398 törvényjavaslat az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról, kiegészülve a Gazdasági és informatikai bizottság indítványával, várhatóan még a nyári szünet elõtt módosítja a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvényt.

A módosító indítvány egy új, államadósság-finanszírozást elõsegítõ, már 2013-ban hatályba lépõ megtakarítási lehetõségre vonatkozó szabályozást iktat a törvénybe, és indokolása értelmében azt célozza, hogy annak segítségével az államadósságon belül a devizában fennálló adósság aránya a hazai fizetõeszközben kifejezett adósság aránya felé tolódjon el. A javaslat érdekessége, hogy a tartós befektetési számlákhoz hasonló úgynevezett Stabilitás Megtakarítási Számla (SMSZ) jelmezében valójában az adózást elkerülõ bizonytalan eredetû jövedelmek tisztára mosására is alkalmas, nem csak egyszeri, hanem tartósan mûködõ adóamnesztia rejtõzik.

Legalább ötmillió forintot kell elhelyezni

A javaslat szerint az SMSZ-t kizárólag befektetési tevékenységet végzõ hitelintézet vezethet, számlavezetése pedig kizárólag természetes személy köthet írásbeli szerzõdést a hitelintézettel.

Az SMSZ stabilitás megtakarítási értékpapírszámlából és stabilitás megtakarítási pénzszámlából áll majd.

A számlanyitással feltétele legalább ötmillió forintot befizetése, azzal, hogy ugyanarra az SMSZ-re a számlavezetõ több befizetést nem fogadhat el, viszont ugyanaz a természetes személy bármennyi SMSZ-t is nyithat.

A stabilitás pénzszámlán csak a számlatulajdonos által befizetett vagy átutalt pénzt, a befektetési eszközök értékesítésébõl származó ellenértéket, és a stabilitás értékpapírszámlán nyilvántartott befektetési eszközök hozamát lehet jóváírni. A stabilitás megtakarítási értékpapírszámlán kizárólag a pénzszámla egyenlegének fedezete mellett adott megbízás teljesítésébõl származó, dematerializált értékpapír írható jóvá, amely csak a Magyar Állam, illetve az Európai Gazdasági Térség más tagállamában kibocsátott, forintban jegyzett állampapír lehet. Az SMSZ egyenlege után a számlavezetõ kamatot nem fizethet.

Öröklési szabályok

Az SMSZ örökölhetõ, illetve a számlatulajdonos a halála esetére írásban egy vagy több kedvezményezettet jelölhet. Utóbbi esetben az SMSZ-en lévõ követelés, értékpapír nem képezi a hagyaték részét, vagyis nem terjed ki rá a hagyatéki eljárás. Ha az SMSZ-rõl a kifizetés a kedvezményezett, vagy örökös részére történik, a kedvezményezettet, illetve örököst az SMSZ-re vonatkozó különleges adószabályok tekintetében számlatulajdonosnak, a számlatulajdonos befizetését pedig a kedvezményezett, illetve örökös befizetésének kell tekinteni.

Különleges adókötelezettség

Az új megtakarítási formában elhelyezett összegekre a javaslat különleges adószabályokat rendel. Kimondja, hogy

• a számlára befizetett összeg valamennyi közterhet vagy közteherhez kapcsolódó egyéb kötelezettséget, jogkövetkezményt megállapító jogszabály szempontjából a befizetés idõpontjában megszerzett belföldrõl származó jövedelemnek minõsül, függetlenül attól, hogy a jövedelem korábbi megszerzéséhez kapcsolódóan az adót megfizették-e;
• a befizetõ magánszemélyt – ha csak ennek ellenkezõjét õ maga nem bizonyítja, vagy nemzetközi szerzõdés eltérõen nem rendelkezik – a számlán keletkezett jövedelem tekintetében belföldi személynek kell tekinteni;
• a jóváírt jövedelmet, az állampapírok hozamát és az állampapírokkal végzett ügyletek nyereségét személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség terheli, melynek mértéke megegyezik az adókötelezettség keletkezése évének elsõ napján hatályos, a természetes személyek kamatjövedelmére vonatkozó adómértékkel;
• a jövedelem után az adót a számlavezetõ hitelintézet állapítja meg, vonja le, fizeti meg és – magánszemélyhez nem köthetõ kötelezettségként, bruttó módon – vallja be az állami adóhatóságnak.

Érdemes megjegyezni, hogy ezek a szokatlan rendelkezések önmagukban nem tennék vonzóvá az SMSZ-t, azonban az adóalapra vonatkozó további kedvezõ szabályok más befektetési lehetõségekhez képest bizonyos esetekben sajátos elõnyökkel vértezik fel ezt a konstrukciót.

Különleges adóalap

Az indítvány szerint a kifizetett összeg adóalapja a számlára történt befizetés idõpontja és az adófizetési kötelezettség keletkezése (a pénzkivonás) között eltelt idõtartamtól függ akkor is, ha felvett összeg, vagy annak egy része a befektetésen elért hozamból (kamat, ügyleti eredmény) származik. Kifizetett összegnek minõsül a számlán található értékpapírok kivonásakor a kivont értékpapírok szokásos piaci értéke is.

A javasolt rendelkezés azt írja elõ, hogy ha a számlára történt befizetés idõpontja és az adófizetési kötelezettség keletkezése között eltelt idõ

• kevesebb, mint három év, a kifizetett összeg kétszáz százalékát;
• legalább három év, de kevesebb, mint négy év, a kifizetett összeg száz százalékát;
• legalább négy év, de kevesebb, mint öt év, a kifizetett összeg ötven százalékát;
• legalább öt év, a kifizetett összeg nulla százalékát

kell adóalapként figyelembe venni. Vagyis öt év várakozást követõen a befizetett összeg, valamint az állampapírok hozama és az állampapírokkal végzett ügyletek nyeresége adómentessé válik.

Mivel egy SMSZ-re csak egy alkalommal lehet befizetést teljesíteni, a kifizetés és befizetés közt eltelt idõ minden esetben egyértelmûen meghatározható. A befizetett

összeg (és annak esetleges hozama) részletekben is felvehetõ a számláról, ilyen esetben minden alkalommal külön-külön kell az adóalapot megállapítani.

Kinek lesz elõnyös az SMSZ?

Figyelemre méltó elõírás, hogy az elõzõekben meghatározott adófizetési kötelezettségen túl más fizetési kötelezettség nincs (a kedvezményezett, vagy örökös esetében sincs), de a befizetett összeget érintõen a korábban bevallott adó helyesbítésének, levont, megfizetett adó vagy adóelõleg visszaigénylésének nincsen helye. Ez lényegében azt jelenti, hogy adózott jövedelem befizetése esetén az SMSZ konstrukcióban az öt éves várakozási idõn belül ismételt adófizetés merül fel, amiért adózott jövedelem befektetésére az SMSZ elõnytelen.

Ezzel szemben a kétes eredetû adózást elkerülõ pénzeket ezen túl nem kell off-shore cégekbe rejteni, hiszen az SMSZ segítségével öt éven belül fokozatosan csökkenõ mértékû adó megfizetése árán, öt éven túl pedig adómentesen legalizálhatóak akár külföldi befizetõk esetében is (akkor is, ha korábban keletkeztek, vagy, ha majd a jövõben keletkeznek). Méghozzá anonim módon, mert az SMSZ-t vezetõ hitelintézetnek a számla-nyitásról, az arra történt befizetésrõl – a számlatulajdonos azonosítása nélkül – külön jogszabály szerint kell majd adatot szolgáltatnia az állami adóhatóság részére, továbbá a felvett jövedelmet esetleg terhelõ adót magánszemélyhez nem köthetõ kötelezettségként kell bevallania. Ráadásul az SMSZ-t vezetõ hitelintézetnek a számlatulajdonos befizetésérõl és a számára teljesített kifizetésrõl igazolást kell adnia, amely utóbb hasznos lehet egy esetleges vagyonosodási vizsgálat alkalmával.

A szabályok még változhatnak

Az ismertetett módosító javaslat országgyûlési vitája még hátra van, könnyen lehet, hogy a képviselõk további módosítókkal egészítik ki, ezért a leírtak csak elõzetes tájékoztatásként értékelhetõek.