2024. április 30. Kedd, Katalin, Kitti.
Bár korábban nagyon úgy tûnt, hogy májusban végre csökkenhet az adósságunk szintje, a megugró PEMÁK-értékesítés azonban lehet átírta a korábbi számításokat. Múlt hét szerdáig még minden abba az irányba mutatott, hogy öt egymást követõ hónap után végre csökkenni tud a központi költségvetés bruttó adóssága. 2012 novembere után ugyanis most májusban ismét szinte minden adott volt az adósságcsökkenéshez. Jelentõsebb összeget, 600 millió euró tett ki az aktuális IMF-törlesztõrészlet, 150 millió svájci frankot pedig a májusban lejárt nemzetközi kötvényünk, és a forint is 1,1 százalékkal erõsödött az euróval szemben április végéhez képest. Csütörtökön aztán az Államadósság Kezelõ Központ (ÁKK) közölte, hogy a megváltozott kamatozású Prémium Euró Magyar Államkötvénybõl (PEMÁK) összesen 563 millió euró értékben adott el. Ez az egyébként mérsékelten örvendetes hír (lásd keretes írásunkat) aztán szignifikánsan csökkentette annak az esélyét, hogy májusra végre zsugorodó bruttó adósságról adjon számot az ÁKK. A PEMÁK-ról
A Prémium Euró Magyar Államkötvényeket (PEMÁK) 2012 végén dobta piacra az Államadósság Kezelõ Központ (ÁKK). Az eredeti paraméterek szerint az euróövezeti infláció felett 2,5 százalékos kamatot fizetõ állampapírt a lakosság és az intézményi befektetõk is vásárolhatják. Miután az ÁKK éves kibocsátási tervében mindössze 0,4 milliárd eurós kibocsátást tervezett, mindenkit meglepett a januári 1 milliárdos értékesítés. Nagy volt az öröm, hiszen "kicseleztük" a piacokat, úgy tûnt, nem kell a nemzetközi kötvénybefektetõk (és az IMF) "kegyeit lesni", ahhoz, hogy devizaalapú forrásokat vonjunk be. Az eurózóna szintjén is összeomló infláció azonban versenyképtelenné tette a PEMÁK-ot, a bõven 4 százalék alatti hozam már semmivel sem volt kedvezõbb az euró-, vagy dollárkötvényeink hozamánál. Márciusban aztán félmilliárd euró értékben váltottak vissza papírokat, ami rávilágított a PEMÁK nagyon jelentõs kockázataira is. Igaz ugyan, hogy a nemzetközi kötvénykibocsátásokkal szemben a PEMÁK-kal egyszerûbb forrást bevonni, de a papír visszaváltásának a lehetõsége bármikor jelentõs forráskivonást eredményezhet. Míg a kötvényeknél ugyanis az államnak "csak" a kamatkifizetések, illetve a kötvény lejáratának elõre meghatározott idõpontjában kell fizetnie, addig a PEMÁK visszaváltási lehetõsége folyamatosan rendelkezésre álló forrásokat igényel. Az ÁKK egyébként a PEMÁK új sorozatában a kamat alapját – a lecsökkent infláció miatt - 1,7 százalékban, a prémiumot pedig 2,25 százalékban határozta. Az összesen tehát 3,95 százalékos papírokból eddig 17,8 millió eurónyit értékesítettek. A teljes PEMÁK-állományt (1,65 milliárd euró) tekintve a háztartások részaránya 13, a belföldi intézményi befektetõké 83,4, a külföldieké pedig mindössze 3,6 százalékos. A fenti tételeknek köszönhetõen ugyanis a nemzetközi adósságunk mindössze 29,6 milliárd euróra csökkenhetett az áprilisi 29,77-rõl. (Persze csak akkor, ha a nemzetközi pénzügyi intézményektõl felvett projektfinanszírozási hitelek összege nem változott. Bár a kéthavonta megjelenõ errõl szóló statisztika a kormany.hu-n még nem elérhetõ, az MNB elõzetes mérlegadatai szerint a kormány jegybanknál vezetett devizabetétjén ilyen jellegû tranzakció nem történt.) A devizában kifejezett 0,6 százalékos várható csökkenést a forint 1,1 százalékos erõsödése tovább fokozta, így ha a számításaink helyesek, a forintban kifejezett devizaadósság 140 milliárdos zsugorodást mutathat. (Változatlan PEMÁK-állomány estén bõ 300 milliárd lenne a csökkenés.) Ennek az összegnek kellene kompenzálnia a forintadósság növekedését. Ugyan a forint alapú lakossági állampapírok értékesítése 16 hónapos mélypontot hozott májusban, és a diszkont kincstárjegyek nettó állománya is csökkenhetett, májusban nem volt forint alapú kötvénylejáratunk, így a forintadósságunk bõ 100 milliárddal nõhetett.  A forint- és a devizaadósságunk tehát közel hasonló mértékben, de ellentétes irányban változhatott. Mivel mind a kettõ esetében vannak nem publikus tételek (a már jelzett projekthitelek mellett ilyenek az ÁKK-által különbözõ okok miatt – kincstári értékesítés, repolehetõség az elsõdleges forgalmazók számára – eszközölt többletkibocsátások), valamint szintén kiszámíthatatlan az egyéb kötelezettségek (mark-to-market betétek) 200-400 milliárd forintos mértéke, így a korábbi hónapokkal szemben sokkal nehezebb megbecsülni a központi költségvetés bruttó adósságának május végi szintjét. Egy azért biztosnak tekinthetõ, a kiemelkedõ PEMÁK-értékesítés nélkül nagy valószínûség szerint csökkent volna az adósságszint. mfor.hu |
Hasonló hírek
 Kedvenc hírekÖn még nem rakott semmit a kedvencek közé! |
