A magyar gazdaságban is meghatározó - az egymástól nagyon eltérõ és igen sokféle szolgáltatási tevékenységet végzõ - piaci szolgáltató ágazatok súlya: 2012-ben a bruttó hozzáadott érték és a nemzetgazdasági beruházások csaknem fele tõlük származott - derül ki a KSH által most elõször elkészített elemzésbõl, amely a 2008-2012 közötti idõszakot összegzi. A piaci szolgáltatások körébe igen tartozik többek közt a kiskereskedelem, az információ-kommunikáció, a szállítás, a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás.

A múlt év végén nyilvántartott gazdasági szervezetek csaknem 60 százalékát, több mint egymillió szervezetet a piaci szolgáltató ágakban jegyezték be. A közvetlen külföldi mûködõtõke 18 ezer milliárd forintos állományának több mint kétharmada a szolgáltató ágakban jelent meg 2011 végén.

Nélkülük nem nõ a GDP

Az elmúlt öt évben a piaci szolgáltató ágak által elõállított, folyó áron számított bruttó hozzáadott érték 10-12 ezer milliárd forint között mozgott, 2012-ben megközelítette a 11 410 milliárd forintot. Folyó áron a 2008-ashoz képest jelentõsen, csaknem 6, az elõzõ évi adathoz viszonyítva azonban csupán csekély mértékben, 1,5 százalékkal nõtt, míg volumenében 0,8 százalékkal csökkent. Tavaly 2012-ben a piaci szolgáltató ágak közül a legnagyobb, 12 százalékos részarányt elérõ kereskedelem, jármûjavítás és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágak együttes GDP-je 2819 milliárd forint volt, ez volumenében közel 2 százalékkal maradt el az elõzõ évitõl. A két nemzetgazdasági ág teljesítményének volumene csaknem 20 százalékkal csökkent a 2008-ashoz képest. Az exportorientált termelõágazatokhoz is szorosan kapcsolódó és a nemzetközi gazdasági változásokra gyorsan reagáló szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág 1474 milliárd forint értékû GDP-je 6 százalékos súlyt jelent, tavaly az ágazat volumene 2,5, négy év alatt pedig 8,4 százalékkal zsugorodott. A 2009-ben kiteljesedõ gazdasági válság ellenére az információ, kommunikáció ág teljesítménye - a 2010-es kivételével - töretlen, a a bruttó hozzáadott érték folyamatosan emelkedett.

Jócskán szórnak a bérek

A foglalkoztatottak több mint kétötöde (1,614 millió ember) e szférában tevékenykedett. Tavaly a szolgáltató ágakban 42 ezer fõvel nõtt a foglalkoztatottak száma. Így az összes foglalkoztatott 14 százaléka a leginkább élõmunka-igényes kereskedelem, gépjármûjavítás, 7 százaléka a szállítás, raktározás, valamint több mint 4 százalékuk a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágakban dolgozott. A nemek szerinti összetétel nem változott. A nõk foglalkoztatottsági aránya magas (55-71 százalék közötti) a kereskedelem, gépjármûjavítás, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a pénzügyi, biztosítási tevékenység és a szakmai, tudományos, mûszaki, tevékenység, valamint az egyéb szolgáltatás ágakban. A férfiak dominálnak a szállításban, az információ, kommunikáció, az ingatlanügyletek, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységeknél.

A bruttó átlagkeresetek a szolgáltatásoknál általában jelentõs mértékben eltérnek a nemzetgazdasági átlagtól, és az egyes ágak között is nagy a szóródás: 2012-ben a bruttó átlagkereset (223 ezer forint) több mint duplája realizálódott a pénzügyi, biztosítási tevékenységnél (460 ezer forint), miközben a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás ágban annak kétharmadát is (140 ezer forint) alig érte el, míg a szakmai, tudományos, mûszaki tevékenység átlagosan 331 ezret fizet.

Magyarország munkaalapú gazdaságot épít, az ipari termelést pedig hosszabb távon is a magyar nemzetgazdaság gerinceként képzeli el – mondta Orbán Viktor az utóbbi fél évben több fórumon is. A kormányfõ szerin ha Európa versenyképes akar lenni, ipari termelési központokra van szüksége, Magyarország pedig a német–magyar együttmûködéssel egy ilyen modern, hosszú távon megbízható jövedelmet termelni tudó központ lehet.