Nem túl erõs a hazai gazdasági naptár a héten, izgalmakat – az elõzõ hetekhez hasonlóan – fõleg a politikusok váratlan bejelentései, elszólásai okozhatnak. Devizahiteles ügyben gyengébb híráram várható a múlt hetinél, a nagy belelkesedés után a múlt hét második felében már egyre több jel mutatott arra, hogy hosszabb folyamat, ennek részeként a bankokkal folytatott tárgyalások eredményeként jöhet csak konkrét bejelentés egy komolyabb mentõprogramról. A téma azonban addig is napirenden maradhat, nyilatkozatok bizonyára a héten is érkeznek majd a témában.

A lóhalálában elfogadott utolsó megszorító csomag nyomán augusztus elején szokatlanul sok változás lép életbe. Ezek közül a kamatadóra rakódó hat százalékos egészségügyi hozzájárulás miatt szerdáig a szokottnál nagyobb forgalomra lehet számítani a bankfiókokban. Aki ugyanis még júliusban köt tartós befektetési szerzõdést, még mentesül az eho megfizetése alól akkor is, ha a pénzét három, illetve öt évnél korábban veszi fel.

A tranzakciós illeték mértéke is szerdától nõ (a készpénzfelvétel utáni illeték megduplázódik, 6 ezrelék lesz, az átutalásoké az eddigi másfélszeresére, 3 százalékra ugrik), azonban nem biztos, hogy július 31-én érdemes a nagyobb tételes pénzfelvételeket, illetve utalásokat elintézni. A bankok ugyanis két hónappal a változások életbe lépése elõtt kötelesek közzétenni új kondíciós listájukat, az illeték-emelésrõl szóló döntés és a bevezetés idõpontja között azonban nem volt ennyi idõ. Noha az illeték áthárításáról gyorsan döntöttek, s írták át a díjtáblázatokat, azok csak hetek múlva lépnek életbe. Vagyis néhány hétig még a korábbi díjakkal lehet számolni a bankokban.

A héten a hazai makroadatok közül a kedden érkezõ munkanélküliségi rátára és a pénteki külkereskedelmi mérlegre érdemes figyelni, piacmozgató hatásuk azonban ezeknek nem valószínû, hogy lesz. A forint és a hazai részvények árfolyamában egyre inkább a nemzetközi folyamatok hatásai tükrözõdhetnek, különösen a tengerentúlon érkezik sok fontos adat.

Szemünket Amerikára és Kínára kell vetnünk

A második negyedéves amerikai GDP-rõl érkezik az elsõ becslés szerdán, s egyértelmû, hogy a korábbi növekedés jócskán lassul. Az elemzõi konszenzus 1,2 százalékos bõvülést valószínûsít az elsõ negyedéves 1,8 százalék után, a piaci reakció pedig azért kiszámíthatatlan, mert nem tudni, hogy például egy 1 százalék alatti számból milyen következtetést vonnak le a befektetõk: rossz, hogy kicsi a növekedés, vagy jó, hogy tovább csökken az esélye a mennyiségi lazítás év végi visszafogásának?

Természetesen a többi adatot is a pénzpumpa elzárásának vonatkozásában értelmezi majd a piac. Kiemelten fontos a pénteken érkezõ júliusi foglalkoztatottsági jelentés, de a számokat gyakran jól elõre jelzõ szerdai ADP adatok is piacmozgatók lehetnek. És még mindig szerda, ekkor lesz a Federal Reserve következõ kamatdöntõ ülése, ami után Ben Bernanke bármi olyat mondhat, ami elmozdítja az árfolyamokat. Csak az biztos, hogy a kamathoz nem nyúl majd.

Az elmúlt hetekben vártnál jobb feldolgozóipari menedzser indexek érkeztek az eurózónából, az üzleti hangulat is kedvezõbb lett, ezért minimális az esélye, hogy az Európai Központi Bank hozzányúljon az irányadó rátához. Itt is fõleg a jegybankelnök kommentárjaira szegezõdik a kereskedõk figyelme, Mario Draghi lehet, hogy próbál valami eurógyengítõt mondani, miután az elõzõ kamatdöntés óta a közös pénz két százalékkal értékelõdött fel.

Kínában a legizgalmasabb adat a feldolgozóipari beszerzési menedzser index hivatalos verziója lesz. A piac által hitelesebbnek tartott, HSBC által publikált mutató már egyértelmû szûkülésre utalt, de most a hivatalos szám is 50 alá eshet, ami a szektor zsugorodására utal majd, újra középpontba állítva az ország növekedési kilátásainak romlását.

A sok fontos makroadat és kamatdöntés mellett dübörög a gyorsjelentési szezon is, a világ nagy olajcégei mellett olyan ismert nevek is kihozzák negyedéves számaikat, mint például az AXA, a Lufthansa, a Toyota, az Allianz, a Burger King, vagy épp aVolkswagen.