54,5 millió euró, vagyis 16,3 milliárd forint hitelt vesz fel a Budapesti Közlekedési Központ az elektronikus jegyrendszer bevezetésére, ha a Fõvárosi Közgyûlés ma jóváhagyja a hitelszerzõdést. A kölcsönt nyolc év alatt kell visszafizetni.

A fõváros közlekedési cégeinek összes kötelezettségvállalása így jövõre 37,5 milliárd forintra, 2015-ben 26,2 milliárdra, míg 2016-ban 21,4 milliárd forintra emelkedne. Az összeg az évek folyamán csökken, 2021-ben már „csak” hétmilliárd lesz. A kifizetések fedezete a közlekedési társaságok menetdíjbevétele, amit idén és jövõre egyaránt 54,3 milliárdra terveznek.

– Az elektronikus jegyrendszer törlesztése egyébként nem ezt a keretet növeli, mivel a BKK reményei szerint az E-jegy hitelét a bevezetésbõl származó többletbevételbõl fizetnék – így nyugtatja Tarlós István polgármestert Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója a városvezetõi kérésre küldött levelében.

Azt viszont nem tagadja, hogy a jegykiadó automaták, illetve a jegy/bérlet nyomtatásához szükséges biztonsági papír beszerzése az elkövetkezõ öt évben összesen 6,6 milliárdot visz el. A rendszer üzemeltetése évi 1,5-1,7 milliárdba kerül. Az elõminõsítés megkezdõdött, de a szállítói tendert csak a hitelszerzõdés megkötése után írják ki. A négy lehetséges gyártó beléptetõkapuinak tesztelése június elején megkezdõdött a 3-as metró vonalán. A starthoz már csak a hitelszerzõdést kell aláírni.

Az eredeti menetrend szerint az igazgatóság és a Fõvárosi Közgyûlés jóváhagyását követõen, 2013 nyarán írták volna alá az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) az elektronikus jegyrendszerhez kapcsolódó kontraktust. Ám ez a szokatlanul hosszúra nyúlt közgyûlési szünet miatt nem történt meg. Az EBRD egyébként már a hiteltárgyalások korábbi szakaszában módosíttatta az önkormányzat és a BKK közötti keretmegállapodást. Így abba bekerült az önkormányzat objektív kárfelelõsségének megállapítása, illetve a BKK kötelezettségének korlátozása, valamint rögzítették a felmondási szabályokat. A hitel elsõdleges fedezetéül a menetdíjbevételek évi ötmilliárd forintos növekedését jelölték meg, de az EBRD külön biztosítékot kért.

Ha a bevételnövekedés mégsem elég az adósságszolgálathoz, akkor a BKK az önkormányzat által biztosított közlekedésszervezõi forrás terhére törleszti a hitelt. A tavaly decemberben aláírt elõmegállapodásban foglaltak szerint a bank közvetlen hozzáférést kap a BKV-BKK számlájához. Így ha az nem fizet, leemelheti az összeget. Úgy tûnik, ez sem elég. Az EBRD a ma tárgyalt kölcsönszerzõdéshez önkormányzati támogatási szerzõdést is mellékelt. Ennek célja a BKK fizetõképességének biztosítása, lévén a fõváros nem szerzõdõ partner.

A városvezetés ebben kötelezettséget vállalna arra, hogy a hitelszerzõdés ideje alatt mindvégig a BKK-t bízza meg a közlekedésszervezési feladatokkal, biztosítja a mûködéshez szükséges önkormányzati kifizetéseket, segíti a projekt megvalósítását, s vállalja, hogy minden ésszerû intézkedést megtesz azért, hogy a társaság „elegendõ forráshoz” jusson közlekedésszervezési feladatainak, illetve adósságszolgálatának ellátásához. A fõvárosnak mindezeken felül lehetõséget kell adnia a társaságnak arra, hogy a tarifákat az üzemeltetési költségekhez, az üzemanyagár-változáshoz, az inflációhoz, illetve az esetlegesen emelkedõ munkabérek okozta többletkiadásokhoz igazítsa. A szerzõdéshez a négymilliárd forintos önrészt is elõ kell mé