Egy átlagos év hõmérséklete - plusz-mínusz 14 év - 2047-re válik melegebbé, mint a legmelegebb évé 1860 és 2005 között, amennyiben az üvegházhatást kiváltó gázok mennyisége tovább növekedik. A változás elsõként a forró égövi országokban lesz érezhetõ - állítja a japán és hawaii tudósok által készített tanulmány.

"Az eredmény sokkolt bennünket. A forgatókönyvre való tekintet nélkül a változás hamarosan bekövetkezik. Akármilyen klímához volt szokva az én generációm, az már a múlté lesz" - jelentette ki a tanulmány vezetõ szerzõje, Camilo Mora, a Hawaii Egyetem tudósa.

A felmelegedés elsõként olyan városokat sújt, mint az indonéziai Manokwari, amelyben már 2020-ra új klímával kell számolni, vagy a jamaicai Kingston, amelyben 2023-ra következnek be a változások a legrosszabb forgatókönyv szerint. A másik véglet Moszkva, amelynek klímája 2063-ra változik meg, vagy az alaszkai Anchorage, ahol 2071-ben kell erre számítani - írták a kutatók. Becslésük szerint egy-öt milliárd ember kerül számára szokatlan éghajlati körülmények közé, ami ráirányítja a figyelmet arra, hogy mekkora hatása van az ember okozta károsanyag-kibocsátásnak.

A Nature címû folyóiratban publikált tudományos dolgozat az üvegházhatású gázok visszaszorítását sürgeti, hogy korlátozni lehessen a klímaváltozás társadalomra és természetre gyakorolt hatását. A benne foglalt megállapítás szerint a trópusok a legérzékenyebbek a változásra. Az Északi-sarkon jelentkezik a legnagyobb abszolút hõmérséklet-emelkedés, ám az a térség az idõk során nagy hõingadozásnak volt kitéve.

A tanulmányhoz fûzött kommentárok megjegyzik: a tudósok nem fejtették ki megfelelõen, hogyan lehetne meggyõzni az embereket a melegedés okozta gondokról. A szkeptikusok ugyanis az utóbbi 15 év tapasztalataira hivatkozva - amikor a globális felmelegedés lelassult - megkérdõjelezik az azonnali beavatkozás szükségességét. A világ vezetõ klímatudósai szeptemberben leszögezték: minden korábbinál jobban meg vannak gyõzõdve arról, hogy az ember tehet a globális felmelegedésrõl, és arra intettek, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának hatása kihathat a következõ évszázadokra.

Az IPCC, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete rámutatott, hogy a felmelegedés lelassulása természetes folyamat volt, a globális klímaváltozás azonban a Földön további áradásokhoz, aszályokhoz és a jégsapkák olvadása miatt a tengerszint emelkedéséhez fog vezetni, aminek következtében az alacsonyabban fekvõ szigetek eltûnhetnek. Az új tanulmány szerint a károsanyag-kibocsátás csökkentése 2069-ig tolhatja ki az új klíma kialakulását.

Egyes szakemberek új perspektívája miatt dicsérték a tanulmányt, mivel a korábbi elemzések fix dátumokhoz, 2050-hez vagy 2100-hoz kötötték a klíma vizsgálatát. Chris Huntingford brit szakértõ szerint a tanulmány megmutatja, hogy egy ma extrémnek tartott év mikor válik "normálissá". A tanulmány 1860-tól vizsgálta a Föld hõmérsékletét, amikortól megbízható feljegyzések maradtak fent. Az ENSZ klímacsoportjának tudósai jelentésükben arról számoltak be, hogy az elmúlt 1400 évben az 1983 és 2012 közötti idõszak volt a legmelegebb.