A hazai munkáltatók többsége nincs tisztában azzal, hogy újra alkalmazható a felmondás helyett a fegyelmi. Bár a tavaly nyáron hatályba lépett új munka törvénykönyve újra szerzõdésbe foglalhatóvá tette az erre vonatkozó feltételeket, mégis csak elenyészõ számú munkáltató alkalmazza kevéssé súlyos vétségek esetén ezt a gazdaságosabb és célszerûbb eszközt. Ehelyett vagy nem vesz tudomást a fegyelmi vétségrõl, vagy rögtön felmond a dolgozónak.

Holló Dóra ügyvéd, munkajogász az M1 Ma reggel címû mûsorában felhívta a figyelmet arra: amiért fegyelmit kap egy munkavállaló, ugyanazért nem mondhatnak fel neki.

Megemlítette azt is: a munkaszerzõdésben – ha nincs kollektív szerzõdés – pontosan meg kell határozni a fegyelmi eljárás rendjét. A többi közt azt is – mint fogalmazott -, hány sárga lap után jöhet a piros.

Tipikus fegyelmi büntetésnek nevezte az, ha a munkavállalót áthelyezik máshová, munkakörét módosítják, sõt – emelte ki -, akár anyagi természetû büntetést is alkalmazhatnak vele szemben, ez nem haladhatja meg az egyhavi munkabérét. Vagy akár kártérítést is kérhet a munkaadó, ez legfeljebb a munkavállaló négy havi távolléti díja lehet.

Ha a munkaadó fegyelmit ad a munkavállalójának, azt minden esetben írásban kell megtennie, és indokolnia szükséges. Az is fontos, hogy csak a munkáltatói jogkör gyakorlója írhatja alá a fegyelmi határozatot – mondta a munkajogász.