A kabinet szerint az adórendszer szerkezeti átalakítása lezártnak tekinthetõ, 2014 a "finomhangolás" idõszaka; ennek megfelelõen sokkal inkább a hosszú távú és stabil intézkedések irányába fordul az adópolitika. Az egyik legfontosabb változás, hogy azok a szülõk, akik a családi kedvezményt teljes összegben eddig nem tudták igénybe venni, 2014-tõl azt családi járulékkedvezmény formájában az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékukból is érvényesíthetnék. A családi járulékkedvezmény igénybevételéhez új nyomtatványt nem kell kitölteniük a szülõknek, továbbra is elegendõ, ha a korábbi évekbõl már ismert adóelõleg-nyilatkozatot átadják a munkáltatónak.

Az egyes adótörvények és azokkal összefüggõ más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat szerint 2014-tõl a bankok által elengedett hitel, kölcsön akkor is adómentesnek minõsülne, ha a hitelt nem biztosítja lakásra bejegyzett zálogjog. Másrészt a hitelintézeteknek nem kellene kamatkedvezménybõl származó jövedelmet megállapítania, és azután közterheket fizetnie, ha a hitelre, kölcsönre azért nem számol fel kamatot, hogy a fizetésképtelen adós fizetõképességét helyreállítsa. A vállalkozások a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) és a kisvállalati adó (kiva) mellett továbbra is választhatják az egyszerûsített vállalkozói adót, az evát.

Módosulna a fõállású kisadózó fogalma, így egyes esetekben csökkenne a kata. Egyrészt nem minõsülne fõállású kisadózónak az, akit több munkaviszonyában együttesen legalább heti 36 órát foglalkoztatnak. Szintén nem minõsülne fõállásúnak az a kisadózó magánszemély, aki után más vállalkozásban már vállalkozóként fizettek járulékokat. Ezen személyek után a változás következtében a kisadózó vállalkozásnak csak havi 25 ezer, és nem havi 50 ezer forint tételes adót kellene fizetnie.

A szabad vállalkozási zónákban mûködõ vállalkozások szociális hozzájárulási adókedvezményét érintõ változás, hogy a kedvezményezett munkavállalóra nézve elõírt lakóhely feltétel úgy is teljesülhetne, ha a munkavállaló a munkáltató székhelye szerinti szabad vállalkozási zónától 20 kilométerre levõ szabad vállalkozási zónában vagy ugyanabban a kistérségben lakik, mint amelyben a munkáltatója mûködik.

Megszûnne az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége a legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkezõ nyugdíjas egyéni vállalkozóknak és a társas vállalkozásoknak az ilyen tagjuk után. Ezáltal tényleges jövedelem hiányában a nyugdíjas vállalkozóknak semmilyen járulékfizetési kötelezettségük sem keletkezne. A nem biztosítottak egészségügyi szolgáltatási járulékának mértéke inflációt követõ mértékben emelkedne, összege - 2014. január 1-jétõl - havonta 6810 forint lenne - olvasható a javaslatban. Az elõterjesztésben nem szerepel áfacsökkentésre, illetve a luxustermékek többletadóztatására vonatkozó javaslat.

A kis- és középvállalkozásoknak minõsülõ adózók a tárgyi eszköz beruházás céljából felhasznált kölcsöneikre tekintettel az adóévben megfizetett kamat 60 százalékáig (40 százalék helyett) adókedvezményt vehetnének igénybe. Az adókedvezményt a 2013. december 31-ét követõen megkötött hitelszerzõdések alapján lehetne igénybe venni, az adóévben érvényesíthetõ összege nem haladhatná meg a 6 millió forintot.

Jövõre is maradna a bankadó, ugyanakkor az általános kockázati céltartalék opcionális jelleggel történõ átvezetésének lehetõségére tekintettel az ezen lehetõséggel élõ hitelintézetek 19 százalékos adó megfizetése mellett vezethetik át az általános kockázati céltartalékaikat a lehetõ legjobb minõségû tõkeelemek közé; az intézkedésre alapvetõen a 2014. január 1-jétõl hatályos új európai bankszabályozás miatt van szükség. Ha a hitelintézet él az átvezetés lehetõségével, az átvezetett tartalék utáni adót 2014. március 10-ig kell megállapítania és megfizetnie.

Mentes lenne a telekadó alól a belterületi, 1 hektár területnagyságot meg nem haladó földrészlet, ha annak teljes területe tényleges mezõgazdasági mûvelés alatt áll és ezt a mezõgazdasági igazgatási szerv igazolja. A javaslat szerint jövedékiengedély-köteles lenne az 5 és 25 kilogramm közötti PB-palackok és a kenõolajok nagykereskedelme.

Bõvülne a népegészségügyi termékadó (neta) hatálya alá tartozó termékek köre: az üdítõitalokhoz hasonlóan a hozzáadott cukrot tartalmazó, 8 százaléknál magasabb cukor- és 25 százaléknál kisebb gyümölcs-, zöldségtartalommal rendelkezõ szörpök, sûrítmények, szirupok is neta-kötelesek lennének. 2014-tõl minden elsõ lakásszerzõ kérhetne részletfizetést: megszûnik a kedvezmény - 35 éves - életkorhoz kötöttsége, így minden elsõ lakásszerzõ magánszemély kérheti az állami adóhatóságtól, hogy az illeték megfizetésére 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyezzen.

Új illetékmentességi rendelkezéseket is bevezetnének: nem keletkezne fizetési kötelezettsége a cégeknek az osztalék elengedése, illetve a csõdeljárás, felszámolási eljárás keretében elengedett követelés kapcsán, ez utóbbi esetben csak akkor, ha a követelés jogosultja nem a tag. Mindemellett mentes lenne mind az ajándékozási, mind a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a házastársak közötti vagyonátadás, ideértve a házastársi vagyonközösség megszüntetésével realizálódó vagyonszerzés is. Módosulna a telek és a termõföld fogalma is: a jövõben teleknek minõsülne az illetéktörvény alkalmazásában az a földrészlet is, amelyen a szerkezetkész állapotot még el nem érõ, lakóház céljára létesülõ építmény áll.