A törvényt, amelynek célja, hogy könnyebb legyen feltárni és semmisnek nyilvánítani a zsebszerzõdéseket, 260 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 31 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. A kormánypárti frakciók mellett a Jobbik is támogatta a jogszabály elfogadását, az MSZP tartózkodott.

A zsebszerzõdések - azaz a termõföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek - elleni fellépés részben már megtörtént az új büntetõ törvénykönyv elfogadásával, azonban az ilyen megállapodások feltárását és semmisségük megállapítását könnyítõ eljárásjogi rendelkezések eddig hiányoztak - indokolta javaslatát a kormánypárti politikus.

A termõföldrõl szóló törvény kimondja, hogy az ügyész jogosult pert indítani a zsebszerzõdések semmisségének megállapítására, a most elfogadott szabályokkal pedig biztosították azt a jogot is, hogy kezdeményezze: a bíróság a termõföld tulajdonjogát az államnak ítélje meg. A jogszabály rögzíti, hogy a zsebszerzõdések semmisségébõl eredõ követelések bírósági úton nem érvényesíthetõk. A törvény értelmében az ügyész bejelentésre vizsgálatot indít, ha joggal feltételezhetõ, hogy ki akarják játszani a föld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó rendelkezéseket.

Az ügyész az eljárásban felvilágosítást kérhet mindenkitõl, akinek a jogszerûség megítéléséhez szükséges információja van. A jogszabály az iratok másolására és a helyszínek ügyészi átkutatására is tartalmaz elõírásokat, így például az ügyész elrendelheti bármely helyszín átkutatását, oda önhatalmúlag beléphet, lezárt ingatlant kinyithat, ha alapos okból feltételezhetõ, hogy ott lényeges bizonyíték található. Az ügyész mindehhez kérheti a rendõrség közremûködését is. Az átkutatást elrendelõ határozat ellen a felettes ügyésznél lehet panaszt tenni.

Az ügyész bírsággal sújthatja azt, aki kérésre nem, vagy csak késve ad neki információt, vagy valótlan választ ad. A bírság legkisebb összege ötezer, legmagasabb összege pedig ötszázezer forint, ám jogi személynél vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságnál az ötmillió forintot is elérheti. A bírságkiszabás ellen a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz lehet keresetet benyújtani. A törvény biztosítja az ügyésznek az állami adatbázisokból való adatigénylés lehetõségét is.

Polt Péter legfõbb ügyész korábban levélben fogalmazta meg aggályait a törvényjavaslattal kapcsolatban. A levél tartalmát Andréka Tamás, a Vidékfejlesztési Minisztérium fõosztályvezetõ-helyettese foglalta össze a mezõgazdasági bizottság szeptember végi ülésén. Polt Péter egyik kifogása arra vonatkozott, hogy az ügyész indítványozhatja: a bíróság az államnak ítélje meg a termõföld tulajdonjogát. A legfõbb ügyész szerint kétséges, hogy egy ilyen, tulajdonjogot elvonó szankció összhangban van-e az alaptörvény rendelkezéseivel. Aggályainak másik része a javasolt jogkövetkezmények visszamenõleges hatályú alkalmazásával foglalkozott. A VM mindennek tudatában is támogatásáról biztosította Nagy István javaslatát.

A visszamenõleges hatályú jogalkalmazással kapcsolatosan egyébként még szeptember elején benyújtott a törvényjavaslathoz egy módosító indítványt a fideszes Budai Gyula, a VM parlamenti államtitkára. A jogszabály ugyanis eredetileg azt mondta volna ki, hogy a törvényt a hatályba lépését megelõzõen létrejött zsebszerzõdésekre is alkalmazni kell. Budai Gyula javaslatára azonban lehetõséget adtak arra, hogy a felek a törvény hatályba lépését követõen, egy hónapon belül helyreállítsák a jogszerû állapotot, és csak ennek elmaradása esetén kell alkalmazni a törvény szabályait. A hétfõn jóváhagyott törvény a kihirdetés után egy hónappal lép hatályba.