A magyar költségvetési hiány az uniós javaslattevõ-végrehajtó intézmény számításai szerint ebben az évben a GDP 2,9, 2014-ben kereken 3, az azt követõ esztendõben pedig 2,7 százaléka lesz. Az államadósság szintje minimális mértékben csökken: 2013-ban a GDP 80,7, jövõre 79,9, 2015-ben pedig 79,4 százalékának felel majd meg a brüsszeli elõrejelzés szerint.

A foglalkoztatottak száma - olvasható a prognózisban - ebben az évben 0,1, 2014-ben 0,8, 2015-ben pedig 0,5 százalékkal bõvül, miközben a munkanélküliségi ráta ezekben az években 11, 10,4, illetve 10,1 százalékra várható. Az infláció 2013-ban 2,1, 2014-ben 2,2, 2015-ben pedig 3 százalékos lesz - jósolják Brüsszelben. A Magyarországról szóló szöveges értékelésben az olvasható, hogy a gazdaságban a 2012-es recesszió után ez év elején megfordult a tendencia, és fõként a mezõgazdaságban, de más szektorokban is élénkülés volt tapasztalható. Az Európai Bizottság szerint az enyhe GDP-növekedés trendje tovább folytatódhat.

"A növekedés fõ hajtóerejének a hazai kereslet ígérkezik" - állapítja meg az uniós testület, megjegyezve azt is, hogy szintén javulás várható a külsõ keresletben, illetve az újonnan teremtett gépipari kapacitásokban. A belsõ helyzetet Brüsszel szerint az fogja jellemezni, hogy - részben a szabályozott árcsökkentéseknek betudhatóan - növekszik az elkölthetõ jövedelem, és ez pozitívan hat a lakossági fogyasztás növekedésére, bár a munkanélküliség magas szintje és a folytatódó forrásszûke kordában tartja a költekezést.

Az Európai Bizottság prognózisa szerint Magyarországon - elsõsorban az uniós alapok felhasználásának köszönhetõen, a kormányzati beruházások erõteljes növekedése révén - várhatóan megáll a beruházások meredek csökkenése. A vállalati beruházások alakulása azonban várhatóan negatív marad, amiben a hitelezés további csökkenése és az ingatlanpiac gyengesége tükrözõdik.

A munkaerõpiacot illetõen a brüsszeli áttekintés megállapítja, hogy a foglalkoztatási adatok javulásának fõ forrása továbbra is a közmunkaprogram, és hogy a belföldi vállalkozói szektorban nagyrészt tovább stagnál a foglalkoztatás.
Az infláció 2013 harmadik negyedévében a történelmi mélypontnak számító 1,6 százalékra süllyedt - állapítja meg a brüsszeli elemzés. Ez az Európai Bizottság szerint nagyrészt az energia- és más rezsiköltségek több lépcsõben megvalósított szabályozott csökkentésébõl fakadt, de az infláció egyébként is csökkent, és az árak emelkedése várhatóan továbbra is mérsékelt marad.

A deficitprognózissal kapcsolatban az elemzés kitér arra, hogy az Európai Bizottság pénzügyi tranzakcióként veszi figyelembe a takarékszövetkezetek esetében tervezett tõkeinjekciót, ami a GDP 0,3 százalékát teszi ki, ám ezt a kategorizálást még meg kell erõsítenie az Eurostatnak, az EU központi statisztikai hivatalának.

A 2014-re prognosztizált 3 százalékos költségvetési deficit azért magasabb egy hajszállal az idei 2,9 százaléknál, mert tükrözi a közoktatási szektorban tervezett béremelést, a korábban bevezetett egyszerûsített vállalkozási adók növekvõ fiskális következményét, valamint a családi adókedvezmények kiterjesztését. Ezeket az elemeket Brüsszel szerint részben ellensúlyozza - a gazdasági talpra állásból következõ kedvezõ hatások mellett - a bérek nominális befagyasztása a közszféra nagy részében, az útdíjakból befolyó bevétel növekedése, illetve az adóügyi igazgatás javítása.

Az Európai Bizottság megjegyzi: ezt a prognózist jelentõs deficitnövelõ kockázatok övezik. Az elõrejelzés ugyanis nem vesz számításba olyan intézkedéseket, amelyekrõl még nincs döntés, illetve amelyek nem ismeretesek kellõ részletességgel. Ilyen lehetséges intézkedés például - olvasható a brüsszeli dokumentumban - a nyershús áfájának csökkentése, illetve a devizában eladósodott háztartásokat segítõ program.

Az elsõ elemzõi vélemények a brüsszeli számokról

Reális és egybevág a piaci konszenzussal az Európai Bizottság kedden közzétett õszi gazdasági elõrejelzése az MTI által megkérdezett elemzõk szerint, akik úgy vélik, tartható a 3 százalékos GDP-arányos hiánykorlát jövõre. Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzõje reálisnak nevezte a növekedési elõrejelzést, kifejtve, hogy a Takarékbank is hasonló - az idénre 0,7, jövõre pedig 1,7 százalékos - bõvüléssel számol. Utóbbihoz hozzátette, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja még feljebb is tolhatja a jövõ évi növekedést.

A szakértõ szerint kedvezõ, hogy 3 százalékos, nem pedig a feletti hiányt vár a bizottság 2014-re. Bár vannak kockázatok a hiány tartásában, ezek kezelhetõek - fûzte hozzá Suppan Gergely. Kifejtette, hogy bár a frekvenciabevételeket vélhetõen felültervezte a kormány, ezek beruházási kiadásokat szolgálnak, vagyis alulteljesülés esetén azokat törölhetik, "ettõl nem fog elszállni a költségvetés" - mondta a szakértõ.

Suppan Gergely szerint a hiány tartása érdekében jövõre "nem kell számottevõ kiigazításokra sort keríteni". Annak kapcsán, hogy a bizottság pénzügyi tranzakcióként veszi figyelembe a takarékszövetkezetek esetében tervezett tõkeinjekciót, a szakértõ úgy fogalmazott: ez azt jelenti, hogy ez a tétel vélhetõen nem számít majd bele az uniós módszertan szerinti (ESA) hiányba.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezetõ elemzõje szerint is reális, megfelel a piaci elemzõi konszenzusnak mind az inflációra, mind a gazdasági növekedésre, mind a munkaerõpiacra és a külsõ-belsõ keresletre vonatkozó bizottsági elõrejelzés. A szakértõ szerint 2014-ben 3 százalék alatt maradhat a GDP-arányos hiány, azonban a jövõre hivatalba lépõ új kormánynak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, hogy a hiány ne menjen 3 százalék fölé a választások után sem. Török Zoltán kifejtette: az államadósság láthatóan 80 százalék köré ragad be, nagy elmozdulás itt nem várható, ugyanakkor a lényeg, hogy az emelkedés megállt, és lassú mérséklõdés következik.

Európai Bizottság: a kilábalás jeleit mutatja az európai gazdaság

A válságból való kilábalás biztató jeleit mutatja az európai gazdaság - közölte az Európai Unió (EU) tagállamainak gazdasági teljesítményét elõrejelzõ, kedden megjelent prognózisához fûzött megjegyzésében az Európai Bizottság. A 2013 elsõ negyedévében tapasztalt csökkenés után a második negyedévben már ismét nõtt az európai gazdaság teljesítménye, és az év hátralévõ részében is nõni fog a GDP reálértéken - írta a 160 oldalas jelentést összegezve a brüsszeli testület.

A mellékelt táblázatokból kiderül: az Európai Bizottság számításai szerint 2013 egészében zéró lesz a 28 EU-tagállam átlagos gazdasági növekedése. Az euróövezetben 0,4 százalékos visszaeséssel számolnak. 2013-ban 3 százalék körüli lesz a beruházások visszaesése, és nõ a munkanélküliség és az államadósságok átlaga. A munkanélküliségi ráta 12,2 százalék lesz az euróövezetben és 11,1 százalék az EU-28-ak átlagában, a GDP-arányos államadósság pedig 95,5 százalékra várható az eurózónában és 89,7 százalékra az unió egészében az Európai Bizottság elõrejelzése szerint. 2014-ben viszont már nõni fognak a beruházások és a GDP, megáll a munkanélküliség növekedése, és jelentõsen lassul a GDP-arányos államadósság gyarapodása. A tagállamok államháztartási hiányának átlaga 2014-ben 3 százalék alá csökken az idei 3,1 százalékról (euróövezet), illetve 3,5 százalékról (EU-28).

Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa kedden Brüsszelben a testület elõrejelzését ismertetve kijelentette: fordulóponthoz ért az európai gazdaság. Az elmúlt években végrehajtott pénzügyi konszolidáció és jelentõs strukturális reformok javították annak feltételeit, hogy a belsõ kereslet legyen az európai gazdasági növekedés motorja - közölte a finn biztos. Olli Rehn ugyanakkor hozzátette: "túl korai lenne kijelenteni, hogy gyõztünk; a munkanélküliség továbbra is elfogadhatatlanul magas, ezért tovább kell dolgoznunk az európai gazdaság korszerûsítésén, a fenntartható növekedésért és új munkahelyek teremtéséért".

A makrogazdasági egyensúlytalanságok eltûnõben vannak, várhatóan lassan erõsödik a belsõ kereslet, 2014-2015-ben már ez lesz a gazdasági növekedés motorja, miközben az EU-tagállamok harmadik országokba irányuló kivitele gyengül - állapította meg az Európai Bizottság. Ugyanakkor az egyensúlytalanság elleni lépések néhány tagállamban továbbra is visszavetik a beruházásokat és a fogyasztást. Miközben a pénzpiaci helyzet jelentõsen javult, és a sebezhetõ országok állampapír-hozamai csökkentek, ez egyelõre nem érzékelhetõ a reálgazdaságban. A pénzpiacok továbbra is törékenyek, és alapvetõ különbségek vannak a tagállamok között - hangsúlyozta a brüsszeli testület rendszeres gazdasági-pénzügyi elõrejelzéseinek idei harmadik, õszi fejezetében.