A kiigazított adatok szerint a szeptemberi növekedést az üzemanyag forgalom 3,1 százalékos növekedése generálta, a nem élelmiszer jellegû termékek forgalma a tavaly szeptemberi szinten stagnált, míg az élelmiszereladások 0,4 százalékkal csökkentek.

A kiskereskedelmi forgalom a harmadik negyedév minden hónapjában nõtt, a naptárhatástól megtisztított adatok szerint júliusban 1,3, augusztusban 1,4 százalékos volt a forgalom éves növekedése, míg a kiigazítatlan adatok rendre 1,8, illetve 1,0 százalékos növekedést mutattak.

Élelmiszer és élelmiszer jellegû vegyes kiskereskedelemben augusztusban és júliusban egyaránt 1,2 százalékkal emelkedett az értékesítés volumene az egy évvel korábbihoz képest. A nem élelmiszer termékek volumene júliusban 0,9 százalékkal, augusztusban 1,2 százalékkal nõtt.

Az üzemanyag-forgalom már fél éve növekedést mutat, a szeptemberi 3,1 százalékos emelkedés az augusztusi 1,6 százalékos, a júliusi 2,9 százalékos növekedés után következett be. A kiskereskedelmi forgalom egyéves csökkenés után áprilisban nõtt elõször éves összevetésben.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az adatközlés után az MTI-hez eljuttatott közleményében azt emelte ki, hogy kiskereskedelmi forgalom több hónapja tartó bõvüléséhez hozzájárultak a kormány lakossági terhek mérséklését szolgáló intézkedései, a reáljövedelmek bõvülése, a több mint 20 éves rekordot jelentõ foglalkoztatottság, illetve a növekvõ fogyasztói bizalom. A KSH a 2013 szeptemberi második elõzetes adatközlését november 26.-án teszi közzé.

Elemzõk: elmaradt a várakozásoktól a kiskereskedelem bõvülése

A várakozásoknál kisebb mértékben nõtt a kiskereskedelmi forgalom az MTI által megkérdezett elemzõk szerint. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai elsõ gyorsbecslése szerint harmadik hónapja megszakítás nélkül nõtt a kiskereskedelmi forgalom szeptemberben: a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,8 százalékkal nõtt a múlt év azonos hónapjához képest, a naptárhatástól megtisztított növekedés 0,3 százalékos volt. A kiigazított adatok szerint a szeptemberi növekedést az üzemanyag forgalom 3,1 százalékos növekedése generálta, a nem élelmiszer jellegû termékek forgalma a tavaly szeptemberi szinten stagnált, míg az élelmiszereladások 0,4 százalékkal csökkentek.

Gabler Gergely, az Erste Bank vezetõ elemzõje az MTI-nek elmondta: negatív meglepetés, hogy szeptemberben az elõzõ év azonos idõszakához képest csak 0,8 százalékkal bõvült a kiskereskedelmi forgalom, az Ersténél 1,9 százalékos növekedésre számítottak, már csak a rendkívül alacsony bázis miatt is.

Az alacsony infláció, valamint a rezsicsökkentés következtében nõtt a háztartások elkölthetõ jövedelme, ez azonban a fogyasztásban egyelõre nem látszik, a kiskereskedelmi forgalom az áprilisi megugrás óta inkább stagnál - fejtette ki a szakértõ. Gabler Gergely kiemelte: a bruttó hazai termék (GDP) növekedésére is hatással lehet a mostani adat, mivel elemzõk szerint a növekedést a lakossági fogyasztás húzhatja, ez a bõvülés azonban láthatóan még nem indult be.

Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzõje szerint is a várakozásoknál lényegesen gyengébben, 0,3 százalékkal növekedett a kiskereskedelmi forgalom szeptemberben az elõzõ évihez képest. Hozzátette: az elõzetes becslés alapján a kiskereskedelmi értékesítések megközelítõen 1,5 százalékkal csökkenhettek az elõzõ havihoz képest, ami igencsak meglepõ, mivel nem tükrözi a fokozatosan javuló fogyasztói bizalmat, valamint a 38 éves inflációs mélypont miatt megugró reálbérek pozitív hatását.

Úgy vélte, hogy a vártnál kisebb növekedésre a dohánytermékek értékesítésének átalakítása adhat némi magyarázatot, mivel a dohánytermékeket már nem lehet a hagyományos üzletekben megvásárolni, ami valamelyest visszavethette az élelmiszerjellegû vegyes kiskereskedelmi üzletek forgalmát, miközben a dohánytermékek (legális) forgalmának meredek visszaesése miatt ezt nem ellensúlyozza a trafikok forgalmának a várakozásoktól elmaradó felfutása.

Kiemelte, hogy a bérek és nyugdíjak idei reálnövekedése miatt azonban a kiskereskedelmi forgalom az év hátralevõ részében gyorsabb növekedést mutathat, ami a negyedik negyedévben bázishatások, a pedagógus és egészségügyi béremelések, valamint a további háztartási energiaár csökkentés miatt jelentõsebb mértékben gyorsulhat. Így a kiskereskedelmi forgalom növekedése az utolsó negyedévben megközelítheti a 4 százalékot, idén összességében a kiskereskedelmi forgalom növekedése kissé meghaladhatja az 1 százalékot - mondta Suppan Gergely.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közleménye szerint az adatok szerint a fogyasztás szerény mértékû bõvülését az üzemanyag eladások húzzák felfelé, tény viszont, hogy üzemanyagot nem csak a családok, hanem vállalkozások, intézmények is vásárolnak a benzinkutaknál.

"Úgy tûnik, a háztartások terhei még mindig lefelé húzzák a fogyasztás mérlegét, ami azért meglepõ, mivel a reáljövedelmek, reálkeresetek 2-3 százalékkal nõnek 2013-ban" - írták. A szervezet szerint az év eddig eltelt idõszakának tapasztalatai nyomán arra lehet számítani, hogy a karácsonyi költekezés elérheti ugyan a tavalyi szintet, de nagyobb megugrás jelenleg nem jelezhetõ elõre, a fogyasztás "kilábalása" mérsékelt ütemû lesz, és igazodik a gazdaság teljesítményéhez.