A 2010 és 2013 között végrehajtott szja-reform összesen évi 444 milliárd forinttal csökkentette a magyar állam bevételeit, az adócsökkentés 74 százaléka pedig a két legmagasabb jövedelmi tizedhez tartozó gyermektelen állampolgárok nettó jövedelmét növeli – állítja a Pénzügyi Szemlében most megjelent tanulmány. Az adatokban semmi új nincsen – kommentálta a most publikált számokat Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezetõ elemzõje, aki fontosnak tartotta tisztázni, hogy, bár a tanulmány egyik szerzõje az intézménynél dolgozik, a kutatás nem „századvéges”, a két szerzõ magánvéleményét tükrözi.

Az adatokat elemezve a szakember arra hívta fel a figyelmet a Kossuth Rádió reggeli mûsorában, hogy egyrészt a büdzsébõl kiesõ milliárdok nemcsak az egykulcsos adó, hanem az összes adóváltozás hatását számszerûsítik, másrészt a lakosságnál évenként változó arányban maradó pénz a megtakarítást és a fogyasztást is jelentõsen ösztönözheti. 2011-ben ez az arány még fele-fele lehetett, mostanra azonban a megtakarítási szint már elérte azt az értéket, hogy a fogyasztási arány növekedhet, és ennek hatása már a mostani, 1,7 százalékos gazdasági bõvülésben is szerepet játszhat. Ha az egykulcsos adót kiemelnénk a rendszerbõl, ez gyakorlatilag megállítaná a gazdaságot Magyarországon – jelentette ki az elemzõ.

Barcza arra is emlékeztetett, hogy a legfelsõ tized ma Magyarországon az adóstatisztikában a havi bruttó 330 ezer forint felett keresõket - és adózókat - jelenti, a 4,5 millióból körülbelül 450 ezer embert. Ha valaki bruttó 350 ezer forintot keres, már ebbe a kategóriába tartozik az adózott jövedelem szerint, miközben Magyarországon ma 1,2 millió minimálbéres van, de becslések szerint háromnegyedük nem ennyit keres, csak ekkora pénz után adózik, a legmagasabb jövedelmûek valószínûleg elkerülik az adót. Nem azok adója csökkent tehát, aki a legtöbbet keresik, hanem azoké, akik befizetik az adót- tette hozzá az elemzõ.

A szakember a 180 percben azt is kiemelte: az EU második legalacsonyabb szja-kulcsa kétségtelen tisztító hatása mellett a többletmunka-vállalást is jelentõsen ösztönözheti, hiszen ha valaki korábban az átlagbér mellett 10 ezer forint bruttó béremelést kapott, körülbelül 2 ezer forint maradt a zsebében, míg ma közel 7 ezer. Ennek is komoly szerepe lehet a mostani gazdasági növekedésben, hiszen ha a többletmunka nem büntetés, megéri többet dolgozni – mondta a szakember a 180 percben.