A legtöbben az újfajta növényvédõ szereket teszik felelõssé a globális méhpusztulásért, ám valószínûleg a klímaváltozás, az atkák és gombás betegségek térnyerése, a nagyüzemi mezõgazdaság és a genetikai változatosság csökkenése is szerepet játszik a méhek eltûnésében. Ez pedig számos növény, például az alma, mandula, lucerna, hagyma esetében komoly következményekkel járhat, ugyanis ezeket szinte teljes mértékben a méhek porozzák be.

Mézet nem adnak

Miután a drónokat egyre több területen alkalmazzák, nem meglepõ, hogy kutatók azon kezdték törni a fejüket, hogy miként lehetne robotokkal pótolni a méheket. A rovarokat utánzó robotok terén az utóbbi években már egész szép sikerek születtek, német szakemberek például szitakötõ formájú repülõ robotot készítettek - bár ennek mérete sokszorosa a valódinak, a szárnyfesztávolsága ugyanis 63 centiméter. A DelFly Micro robotnál holland kutatóknak ezt sikerült 10 centiméterre lekicsinyíteniük, a Pennsylvania Egyetem kutatói pedig olyan tenyérnyi repülõ robotokat gyártottak, amelyek képesek nehéz tárgyakat felemelni és mozgatni.

A méhek azonban ennél is jóval kisebbek, és a feladatuk is sokkal összetettebb: nem elegendõ röpködõ miniatûröket gyártani, a méhek minden szerepét ellátó gépekre lenne szükség. A robotméheknek önállóan fel kell ismerniük a megfelelõ növényeket, el kell jutniuk egyik növénytõl a másikig, és be kell porozniuk a virágokat. A méhkutatók szkeptikusak, mert szerintük egyetlen robot sem lesz olyan hatékony, mint egy igazi méh, és a fejlesztésre szánt pénzt inkább a rovarok védelmére kellene fordítani. Arról nem is beszélve, hogy a robotok nem fognak mézet elõállítani.

Kézi beporzás Kínában

Ugyanakkor, ha a méhpusztulást nem sikerül megállítani, mindenképpen szükség lesz B tervre. Kína egyes területein az almáskertekbõl már teljesen eltûntek a méhek a rovarirtó szerek miatt, ezért a virágokat emberek porozzák be ecsetek segítségével. Közelmúltbeli vizsgálatokból azonban kiderült, hogy ez a megoldás hatékonyságban meg sem közelíti a méhekét, a költségekrõl nem is beszélve. Ennek eredményeként többen felhagytak az almatermesztéssel, és inkább önbeporzó növényekre váltottak, például szilvára, dióra és naspolyára - írja a New Scientist.

A pollenek repülõkbõl történõ kiszórása sem bizonyult hatékonynak, ugyanis ezzel az eljárással 70 százalékkal kevesebb alma termett, és a gyümölcsök 40 százalékkal kisebbek voltak, mint azok, amelyek rovarmegporzás révén keletkeztek.

A Harvard Egyetemen kutató Robert Wood és munkatársai idén jelentették be, hogy jó úton járnak a méheket helyettesítõ robotok fejlesztésében. A kihívást az alkotórészek lekicsinyítése jelenti, elsõsorban az energiaforrásé és az agyé. Noha a méhek agya csupán egymillió idegsejtbõl áll, mégis nagyon bonyolult dolgokra képes, például mentális térképet készít a környezetérõl, és nemcsak a virágok helyzetére emlékszik, de arra is, hogy azok milyen minõségûek. Ha pedig a környezet változik, akkor képes ehhez alkalmazkodni, és ezt megosztja a társaival is. A méhagy digitalizálásán dolgozik James Marshall brit idegkutató is a Sheffieldi Egyetemen, bár bevallása szerint valószínûleg még évtizedekre vannak attól, hogy gyakorlatban is bevethetõ szerkezeteket készítsenek.

Szociális kiborgok

Robotokat azonban nemcsak a méhek helyettesítésére lehet használni, hanem a segítésükre is. Thomas Schmickl a Grazi Egyetemen szociális kiborgoknak nevezett robotok fejlesztésével foglalkozik, és rájött, hogy a robot - hõmérsékletének szabályzásával - képes a méheket maga mellé csalogatni. A kaptárba telepített robotok pedig nagy segítséget jelentenének a méhészek számára a problémák megelõzésében és a méhek viselkedésének nyomon követésében.

Megkönnyítenék a méhekkel kapcsolatos tennivalókat, ha magukhoz csalnák a rovarokat, amikor a méhész felnyitja a kaptárt. Megelõzhetnék a túlnépesedésébõl fakadó korai kirajzást is, azzal, hogy rezgésekkel és hõ kibocsátásával megnyugtatnák a méheket, amíg el nem készül az új kaptár. A méhészeknek igazából nem is kellene olyan gyakran ellenõrizniük a méheket, mert a kaptárban tapasztalható változásokról egy okostelefonos alkalmazáson keresztül értesülnének Schmickl elképzelése szerint.

A méheknek tehát jó esélyük van arra, hogy õk legyenek az elsõ állatok, amelyek élete a mi technológiánknak köszönhetõen egyszerûsödik. A kérdés már csak az, hogy mit fognak vele kezdeni.