Az Autonóm Szakszervetek Szövetsége (ASZSZ), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Szakszervezetek Együttmûködési Fóruma (SZEF) integrációjával Magyarország legnagyobb - mintegy 250 ezer taggal rendelkezõ - érdekvédelmi szervezete jön létre, amelynek célja a hatékonyabb munkavállalói érdekképviselet - hangsúlyozták a Magyar Szakszervezeti Szövetség pénteki alapító kongresszusán az egyesülõ konföderációk vezetõi.

Az ASZSZ, az MSZOSZ és a SZEF egyesülését szentesítõ alakuló kongresszust megnyitó beszédében Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke kiemelte: az új szövetség egyszerre tömöríti a legtöbb közszférában, közszolgáltatásban és a legtöbb versenyszférában dolgozó tagot. A közel 250 ezer aktív tag és mintegy 100 ezer nyugdíjas korú támogató egyértelmûen a legerõsebbé teszi a Magyar Szakszervezeti Szövetséget nemcsak a szakszervezeti, hanem az egész civil világban. Jelezte: közösségükben lefedik a munka világának minden szegmensét.

Megfogalmazása szerint az MSZSZ azt üzeni a munkavállalóknak, hogy nem szabad félni, mert nélkülük nem lenne teljesítmény, profit, nélkülük "sehol nem lenne ez az ország". Aláhúzta: legyen egyértelmû minden dolgozónak, hogy nincs egyedül, "mi ott állunk mögötte. Ha kell, ügyvédekkel, ha kell, tömeggel, ha kell, a média segítségével vagy csak egy közösség bátorításával" - fûzte hozzá. Az elnök leszögezte: a munkaadóknak is azt üzenik, kemény, de korrekt tárgyalópartnereik lesznek, akik nem fogadják el az elvtelen, és "az emberek sorsát rontó kompromisszumokat".

A Magyar Szakszervezeti Szövetség azt üzeni a kormánynak, hogy ugyan "mi vagyunk a legerõsebbek, de ezzel soha nem fogunk visszaélni" - fogalmazott Pataky Péter. Hozzátette: elvárják, hogy minden fórumon, legyen az közszolgálat vagy versenyszféra, ágazati párbeszéd vagy helyi szintû konfliktus, hallgassák meg a véleményüket.

Pataky Péter a feladatokról szólva kiemelte: újjá kell teremteni vagy megerõsíteni elveszett, illetve megkopott képességeiket: az információ-, tudás- és segítségnyújtást, ezenkívül pedig vonzóvá kell tenni a szakszervezeti világot. A szakszervezeteknek nem egymástól kell tagokat szerezniük, hanem bõvülniük kell - mondta. Jelezte: a mainál erõsebb kapcsolatrendszert kell kiépíteni a szakszervezeteken kívüli civil társadalommal.

Székely Tamás, az ASZSZ elnöke beszédében úgy vélekedett: ha a szakszervezetek most nem léptek volna közösen, erõt mutatva, akkor egy év múlva talán már múlt idõben kellene beszélni a független magyar szakszervezeti szövetségrõl.

Kiemelte: a szakszervezeteket egyetlen kormány sem szereti, "egymással szemben állunk", de ez még nem ok az ellenségeskedésre. Székely Tamás szerint nem az a baj, hogy a kormány nem szereti a szakszervezeteket, hanem az, hogy a munkavállalókat sem szereti, ezért azt sem szeretné, hogy a munkavállalóknak eszközei legyenek elégedetlenségük kifejezésére.

Székely Tamás elmondta: az egyesülés egy hosszú út fontos állomása, aminek még nincsenek a végén, megfontolt megújulásra van szükség. Örömét fejezte ki, hogy a résztvevõknek sikerült kompromisszumokat kötni, az ágazatok megõrizhették autonómiájukat, valamint hogy megállapodtak a vagyon "mindig kényes" kérdéseiben. Az elnök beszédében egy olyan "egy éves átmeneti idõszakról" is szólt, amely alatt kiderül, hogyan töltik fel tartalommal a most kijelölt kereteket.

Székely Tamás leszögezte: új egységet kell teremteni a közszféra és a versenyszféra érdekképviseletében, és újra kell teremteni az ágazatok közötti szolidaritást. Hozzáfûzte: az MSZSZ európai bérekért, európai munkakörülményekért, európai érdekképviseletért harcol, mert ezek az elmúlt években veszélybe kerültek.

Varga László, a közszférás szakszervezeteket tömörítõ SZEF elnöke arról beszélt, hogy a megváltozott helyzet változtatásra ösztönözte a szakszervezeteket is, erõsíteni kell a szolidaritást. A szellemi és anyagi erõforrásokat egyesítve, az önálló szervezetek, így a SZEF értékeit is megõrizve, egységes, hatékony szervezeti modellel kell válaszolni arra a helyzetre, ami 2013-ra kialakult.

Varga László hangsúlyozta: az új szövetség nem irányul senki ellen, nyitott minden szakszervezet és szövetség irányába. Célja a magyar munkavállalók szektortól, munkahelytõl, munkáltatótól független közös érdekeinek minél hatékonyabb megjelenítése és érvényesítése. "Merünk nemzetiek és európaiak lenni egyszerre, mert a két érték csak egymást feltételezve erõsíthetõ. Nem kívánunk kiszolgálói lenni egyetlen politikai szándéknak sem" - emelte ki a SZEF elnöke.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) fõtitkára, Bernadette Ségol az ETUC 85 nemzeti konföderációja és 10 ágazati szervezete nevében üdvözölte az egyesülést. Hangsúlyozta: az egyesülés kedvezõ a tagoknak, és az egész szakszervezeti mozgalom számára is, "mert a ti egységetek a ti erõtök, és a ti erõtök növeli az egész szakszervezeti mozgalom erejét". Az alakuló ülésre videóüzenetet küldött Sharan Burrow, a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) fõtitkára, és több európai szakszervezet is üdvözölte az egyesülést.

A munkaadók képviseletében Zs. Szõke Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop csoport elnöke is beszédet mondott, hangsúlyozva, hogy a magyar szakszervezeti mozgalom pénteken történelmi esemény részese. Hangoztatta: a munkaadóknak és a munkavállalóknak közösek az érdekeik, céljuk, hogy a magyar gazdaság szereplõi minél sikeresebbek legyenek, és sok embernek legyen tisztességes munkabért biztosító munkahelye.

Pataky Péter az elnök

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke lesz a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) elnöke - errõl az MSZSZ pénteki budapesti alakuló kongresszusán döntött 143 küldött, 133 igen szavazattal. Az új szövetség két alelnöke Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) és Varga László, a Szakszervezetek Együttmûködési Fórumának (SZEF) elnöke lesz. A három konföderáció a tervek szerint az MSZSZ bejegyzése után szûnik meg. A küldöttek a 18 elnökségi tagot (mindhárom konföderációból 6-6 tag) is megválasztották.

Bekerült az elnökségbe többek között Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke, Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke, Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke, valamint Balogh Béla, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke.

Pataky Péter a szavazás után tartott beszédében szólt arról, hogy az következõ hónapok az építkezés idõszakát jelentik. Jelezte: voltak, vannak viták, de ezek során mindig a kölcsönös kompromisszumot keresik, és õ is ennek szellemében fog dolgozni elnökként. "Ugyanakkor ez nem egyszemélyes show" - fogalmazott Pataky Péter, hozzátéve, hogy egyszerre kell közös munkaszervezetet teremteni a három konföderáció alapjain, építkezni azokon a területeken, "ahol éveket veszítettünk el", és lezárni teljes mértékben az integrációs folyamatot.

Az elnök a közös teendõk között említette, hogy létre kell hozni az MSZSZ új munkaszervezetét, amely egyszerre szolgáltat, hátteret biztosít, és presztízst sugároz, meg kell teremteni az egységes területi jelenlétet, és végig kell gondolni az ágazatokkal közösen, hogy együtt mit kell tenni az adott területen.

Pataky Péter szerint meg kell szólítani a szakszervezeti világ iránt még csak érdeklõdõ új generációt. "Eszmei értelemben ki kell tárni kapuinkat, és meg kell szólítani a civil társadalmat", mert nemcsak a munkaadói szervezetek, és más szakszervezetek a partnerei az MSZSZ-nek - vélekedett. Kitért arra is, hogy máris vannak olyan aktuális ügyek, amelyekben közösen kell fellépniük; erre példaként említette, hogy nem vehetik le a napirendrõl a közszféra bérrendezését.

"A szociális ágazat követelései, a megalakult KÖZDEMOSZ kezdeményezése és a pécsi vasas alapszervezet tisztségviselõi és tagjai elleni munkáltatói támadás visszaverése immár közös ügyünk" - hangsúlyozta, majd úgy zárta beszédét, hogy a magyar szakszervezeti mozgalom 21. századi történetét megnyitották. A pénteken megalakult Magyar Szakszervezeti Szövetségben az MSZOSZ 32 tagszakszervezete (115 ezer tagja), a SZEF 13 szakszervezete (85 ezer tagja), valamint az ASZSZ 23 tagszervezete (50 ezer tagja) egyesült.